Hulljon a férgese

„A »családbarát kormány« csak a középosztálybeli és a náluk is jobb módú családokat tekinti barátjának, ők a haszonélvezői a támogatási politikának. Ők tudják igénybe venni az évről évre bővülő adókedvezményt és a százmilliárdokra rúgó otthonteremtési támogatást. Hozzávetőleg egymillió ilyen privilegizált helyzetben lévő család él az országban.

Nincsenek sokkal kevesebben – csaknem 800 ezren – azok a rászoruló, szegény családok sem, amelyeket nem barátoknak, hanem ellenségeknek tekint ez a kormány. A kis bicebócák, a Nyilas Misik, Édes Annák és Nemecsek Ernők ma éppen olyan esélytelenül indulnak az életnek, mint amikor Móra, Móricz, Kosztolányi, Molnár Ferenc megírta sorsukat. Ahogyan felesleges nyűgként tekint a kormány a mentálisan, pszichésen vagy fizikailag sérült emberekre is.

Ha néha-néha kirobban egy botrány a sérült emberek gondozására kialakított intézmények zárt kapui mögül feltáruló embertelen körülményekról és bánásmódról, akkor szembesülhetünk azzal, hogy milyen sorsuk van azoknak, akik a leginkább rászorulnának a társadalom segítségére.

Egy kormány szociálpolitikai törekvéseinek vannak a rendelkezésére álló pénzösszeg újraelosztásában megtestesülő konkrét céljai és vannak rejtett társadalmi üzenetei. Az a koncepció, amelynek alapján az Orbán-kormány újraosztja a jövedelmeket és tudatosan mélyíti a szakadékot a legszegényebbek és a leggazdagabbak között, azt jelzi, hogy a mélyszegénységben élőket, az időseket, a gyámolításra szorulókat afféle koloncnak tekintik, amelytől minél rövidebb időn belül meg kell szabadítani a társadalmat. Ez az elképzelés azonban nemcsak ostoba, hanem mélységesen embertelen és gonosz is. Nemcsak a felvilágosodás és a humanizmus szellemével, hanem Jézus tanításaival és a kereszténység alapértékeivel is tökéletesen szemben áll.”