Hódoljunk Katalóniának?

2017. október 01. 16:01

A spanyol birodalmi rohamosztagosok durvasága biztosan sokakat lök a katalán függetlenedés támogatása mellé.

2017. október 01. 16:01
Rajcsányi Gellért
Mandiner

Különös napra virradt a gazdag, jóléti Katalónia és az előre elrendezettséget, megtervezettséget mindennél többre tartó Európa. A vasárnapi függetlenségi népszavazásnak úgy futott ma neki a tartomány, hogy a madridi központi kormány mindenféle durva eszközzel, őrizetbe vételekkel, hackelésekkel, és végül a szavazás napján a rohamrendőrök széles körű, agresszív bevetésével igyekszik akadályozni azt.

Egy olyan történetben vagyunk most benne, aminek nem látni a végét, ami nem dőlt el sem előzetes választásokon, sem tárgyalóasztaloknál, sem süppedő szőnyeges hátsó irodákban.

Ezt hívják történelemnek, egyébként.

Történelem ez, persze főleg Katalóniának és Spanyolországnak. De mindenki tanulhat belőle.

Elsőre és másodjára is nehéz innen, a Kárpát-medencéből állást foglalnunk a katalán ügyben. 

Lehet status quo-párti, békés Európára és békés európai hétköznapokra apelláló, a bizonytalan folyamatoktól rettegő, technokrata-globalista-szoftliberális véleményt mondani. 

Lehet kissé romantikus módon birodalmi-konzervatív melldöngetéssel Madrid mellé állni, mintha még mindig – vérmérséklettől függően – a legkatolikusabb spanyol királyok vagy épp a francóizmus melletti szimpátiáját akarná az egyszeri magyarjobboldali ember ezzel kifejezni – elfelejtve azt, hogy a mai, 2017-es Spanyolország alig néhány évtized alatt vált az egyik legszekulárisabb, legliberálisabb európai országgá. 

És lehet – paradox módon – akár autonóm-szélsőbalos, akár népnemzeti-nacionalista szemszögből a katalánok ügye mellé is állni. Hiszen a katalán függetlenedés a birodalmi Madriddal szemben egy évszázada a helyi balos-nacionalista erők kívánsága, és most is keverednek benne a nemzeti, hazafias önrendelkezési és a republikánus-progresszív iskolák érvei.

Beszélhetünk a katalán ügyről úgy, mint példaként az erdélyiek, székelyek előtt. De beszélhetünk úgy is, mint egy olyan ügyről, ami pont hogy veszélyezteti az erdélyiek, székelyek, önrendelkezési törekvéseit – gondolván a román állam lehetséges befeszülésére.

(Itt persze senki ne felejtse el, milyen különbségek vannak a Magyarországnál kétszer nagyobb nemzeti össztermékkel és háromszor nagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Katalónia és a Románia szívében fekvő, hegyek közé zárt Székelyföld reális lehetőségei, jövőképei között.)

E sorok írója minden álláspontot érthetőnek és bizonyos mértékig igazoltnak tart. Mégis, a népszavazás kapcsán az Európa úgynevezett européerebb részén azért eléggé szokatlan és megdöbbentően drasztikus madridi lépések – az őrizetbe vételektől a hackeléseken át a rohamrendőrök agresszív bevezetéséig –

valószínűleg sokunkat mozdítanak el a katalánok melletti kiállás felé.

Nem maroknyi csuklyás, arctalan, balhét kereső anarchista ment neki a rendet fenntartó, békés rendőröknek ma. A legtöbb felvételen az látszik, hogy a lehető legkülönfélébb embereket, férfiakat, nőket, fiatalokat, időseket, teljesen hétköznapi arcokat rángatnak, dobálnak, rugdosnak, gumibotoznak a feltűnően agresszív rohamosztagosok.

E sorok írásakor több mint háromszáz sérültről szólnak a híradások.

E sorok írásakor a CNN és a BBC tévéadásában még mindig nem breaking news a katalóniai erőszak.

E sorok írásakor még mindig nem tudni, mit hoz még a vasárnap és a következő napok, hónapok. Mert, ugye, ezt hívják történelemnek, valódi, nyitott végű eseménysorozatnak, ami népek és államok sorsát határozza majd meg.

És hogy inkább aggódjunk-e Katalónia ügyében az erdélyiek és székelyek miatt, mert hogy mit szól majd mindehhez Románia?

Nos, a helyzet az, hogy a katalán függetlenségpártiak bizonyosan nem azzal vannak elfoglalva, hogy mit hozhat az ő ügyük a távoli Erdély számára.

A saját kezükbe akarják venni a sorsukat, a saját harcukat akarják a saját terepükön a saját ellenfeleikkel szemben megvívni.

Erdély avagy az erdélyi magyarság, székelység ügyét, annak támogatását nem kell Katalóniától függővé tenni. A magyarságnak a maga harcát önmagának kell megvívnia, ahogy Katalónia és Madrid is egymás között fogja lejátszani ezt a meccset, teljességgel függetlenül attól, hogy mi mit gondolunk róla.

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, ugye. Az akarat majd – ahogy az élet is – utat tör magának a történelem dzsungelében, ha elég sokan és elég kitartóan összefognak érte. Az esély Katalóniának és a kárpát-medencei magyarságnak is megadatik.

Összesen 154 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
flesh ripper
2017. október 02. 07:11
Románia egyperces állam, egyperces történelemmel. Öntelten abban a naiv tudatban élnek, hogy a lopott portéka véglegesen az övéké lett. Holott Erdély minden egyes kövére vésve van: "MAGYAR TULAJDON!" Hiába kapargatja a tolvaj fajzat a felszínt, vési, zúzza, rombolja a felületet. Alatta is, jóval mélyebben is, minden egyes kőre, magyarul vésve van: TOLVAJ OLÁH, EZ ITT MAGYAR TULAJDON!" Mit számít 100 év művi történelem? Nem is történelem: story, bohózat! 1100 évünkből, vagy éppen Attila atyánktól számítva, néhány percentyű jutott nekik. Bagatell!
Dénia
2017. október 02. 05:17
Ezt szépen összefoglaltad, köszi. Én kiegészíteném még annyival, hogy ilyenkor eszünkbe juthatna az a dolog, ami a legfőbb érv volt amellett, hogy be kell lépni az unióba. Arról volt szó, hogy az unió hozza és hozta el Európa népeinek és országainak a végleges béke időszakát, mert ebben a közösségben már nem számítanak a határok. Légiesek és jelképesek a határok. Ezekről az eseményekről még világosabban kéne látni mostmár mindenkinek, hogy ez mennyire nem igaz.
áfonya
2017. október 02. 00:41
Népveretésről gyucsány jut eszembe ,Brüsszelből irányították...... Brüsszelnek szüksége van minden országra a haszonért , migrik sokba vannak ....
áfonya
2017. október 02. 00:29
Merkel siratja ,juncker bánatában hülyére issza magát a késelőért . Nem az áldozatokért . Gané merkel juncker aranyban mérik a terroristákat . 78 milliót ér egy gyilkos. Brüsszel most nyújtja be a számlát az eu tagságért. Nem volt elég 1989 után az országunkat kifosztották . " Lelőttek egy késelőt a marseille-i pályaudvaron A támadásban két nő vesztette életét" Brüsszel át nem vett egyes migri után 78 millió forintra kötelez . Azt jelenti migrikkel eljelzálogosítják a magyar népet ,lehetetlenség ennyit kifizetni. Szóval az eu migriket forintosítja ,árúként tekintik ,veszed nem veszed nyakadba akasztják... Végül minden magyarnak a lakásába házához küldenek egy migrit ha az állam nem tudja eltartani... Kommunistanáci brüsszel mindent kiagyal .... Egész Európát 30 ezer élősködő diktátor letudja bénitani..... mikor lesz elég,mikor lázad fel Európa ellenük .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!