„Amikor a tévében a riporter megkérdez egy ellenzéki vezetőt, miért nincs a pártjának programja, tízből tízen (mert legalább ennyi észrevehető ellenzéki párt van) fölfortyanva azt mondják: tessék fölmenni az internetre, ott van minden. Ez bizonyára így igaz. Ám hogy ott van a párt programja, még nem jelenti, hogy van is a pártnak programja. A program ugyanis nem valami olyasmi, amit nagyítóval kell keresnünk, és hosszas utánajárást igényel a megismerése. A programnak, hogy úgy mondjam, szellemisége van. Pontosabban a program az a szellem, amely kiszabadult a palackból, önálló életre kelt, hat, és ha öntudatlanul is, de azt fütyüli a közönség.
A mai Magyarországon sem az egyes ellenzéki pártoknak külön-külön, sem együtt nincs ilyen értelemben vett programjuk. Hacsak nem tekintjük annak az »Orbánnak mennie kell« vagy »az önkényuralomnak véget kell vetni« típusú tételeket. Amit mondanak, nem fütyülhető, az emberek nem beszélnek róla, és ez akkor is igaz, ha az ellenzék szerint a kormányváltó erők összességében többen vannak, mint a kormány hívei.