Che, az újrahasznosított forradalmár

„A cheguevarizmus egy fogyasztói termék, mely identitásjelölőként szolgál egész nemzedékek számára, akik egy ideális én után kutatnak. Che a burzsoának minősített társadalmi rend áthágásának konfekció-kiadása, mely a »sztárosodás« azon jellemzőit ölti fel, melyek elválaszthatatlanok a látvány társadalmától és a szórakozástól, mellyel a nyugati fogyasztásorientált ember eltelni igyekszik. Ennek a lázadónak üzleti értéke van; képének elüzletiesedése útján rögzül halála után a népi felkelés új hősének, a bolivari egzotizmus és a bolsevik akaratelvűség elegyének sztenderdje.

Azáltal, hogy Che képét a kapitalista marketing kódjaihoz igazítják és banálissá teszik, egyidejűleg méregtelenítik is azt, megfosztják erőszakos, totalitárius jellegű durvaságaitól, hogy egy forradalmi rocksztár felszentelt figuráját kínálják fel. Jimi Hendrix, a Beatles és a Rolling Stones korában egy rocksztár nem lehet rossz.

Az ikonikus átlényegítés, miközben elfogadhatóvá teszi, újra is hasznosítja annak a személyiségét, aki a kubai forradalmi bíróságok könyörtelen irányítója volt. A burzsoá kereskedelem egészen odáig megy, hogy meglágyítja legelszántabb ellenségeinek vonásait. (...) Álmokat adnak el a baby-boom-nemzedék tagjainak, hogy – a kereskedő kapitalizmus régi jó fogásait alkalmazva – átsegítsék őket a konzumerista materializmusra áttért társadalomba. Ebből a szempontból Che az első forradalmár, akit a kapitalista társadalom újrahasznosított. Kereskedelmi céljaira sajátítva ki őt az üzlet egyszerre fel is oldozta bűnei alól!

Ernesto Rafael Guevera bűvöletes képének valószerűtlen sorsa a biznisz diszkrét bájának megtérített hatvannyolcasok tökéletes metaforája. A forradalmat és az üzletet csupán egy hajszál választja el...”

Arnaud Benedetti a Sorbonne kommunkációtörténettel foglalkozó professzora. Che Guevarát ötven éve, október 9-én végezték ki.