„Mindezek mellett beszédes körülmény, hogy Sutherland 2015-től az idei esztendőig, tehát a tömeges európai bevándorlási krízis tombolása idején, annak a Nemzetközi Katolikus Migrációs Bizottságnak az elnökeként is tevékenykedett, amely a Szentszék által befogadott hivatalos egyházi intézményként működik közre a Vatikán bevándorlási stratégiájának kialakításában, szervezésében és végrehajtásában.
Sutherland egy vitanapon azon meggyőződésének adott hangot, hogy kulcsfontosságú tényező a nemzeti szintű politikai vezetés felelőssége a migrációs helyzet kezelésében. Sajátos demokráciafelfogásról tanúbizonyságot téve viszont azt látta problémának, hogy egyes vezető politikusok vonakodnak a bevándorlás előnyeiről beszélni, mert az teljesen szembemenne a választói közmegegyezéssel a bevándorlás következményeiről. Egyúttal sajnálattal állapította meg, hogy ilyen helyzet kezelésére nem rendelkeznek varázspálcával.
Vagyis számukra a migrációs fegyver egyetlen esetben bizonyul hatástalannak: ha a célország lakosságának többsége nem mulasztja el kifejezni az akaratát a külső befolyásolási kísérlettel szemben, és az akaratának érvényesítését az általa megbízott hiteles politikai vezetés megingathatatlanul felvállalja.”