Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A DACA-vita bebizonyította: a média hatalma fontosabb a politikai hatalomnál napjaink Amerikájában.
„Paul Ryan házelnök azt reméli, hogy a Kongresszus törvényileg védi meg az illegális bevándorlókat a deportálástól. Cathy McMorris-Rodgers washingtoni képviselő kijelentette, hogy »alapelv« számára ezeknek a gyermekeknek a védelme. (Valójában a DACA által védett személyek túlnyomó többsége nem gyerek.) Jeff Flake arizonai szenátor arra szólította fel a Kongresszust, hogy azonnal cselekedjen egy DACA-jellegű törvényi szabályozás meghozatala érdekében. (...)
Két fő oka van annak, hogy a republikánus törvényhozók miért olyan elszántak az Álmodozók védelmében. Egyrészt a republikánus elit növelni akarja a bevándorlást, és olcsó külföldi munkaerőre akar szert tenni. A DACA-féle szabályozás ebbe az irányba mutat, és egybeesik a republikánus adományozók érdekeivel. Könnyebbséget jelent az elit számára, hogy az olcsó munkaerő iránti vágyukat a bevándorlási hivatal gonosz ügynökeitől üldözött »gyerekek« sorsa feletti moralizálással fedezhetik.
A DACA törvénybe iktatásának másik oka a média- és kulturális nyomás. Az uralkodó narratíva szerint az összes Álmodozó gyerek, és ők a követketkező Steve Jobsok. Csupán ördögi rasszisták vonnák meg tőlük a védelmet, és küldenék visssza az országunkat a sötét középkorba... vagyis a 2010-es évek elejére.
A republikánus vezetők könnyen beadják a derekukat a média nyomásának. Elég csak megnézni, hogy olyan emberek, mint Mitt Romney vagy John McCain hogyan siettek elítélni Trump kijelentéseit Charlottesville-ről, és méltatták az antifasisztákat. (...)
A DACÁ-val kapcsolatos vita ismét bebizonyította, hogy a kulturális hatalom fontosabb a politika hatalomnál a huszonegyedik század Amerikájában. A Republikánus Párté az elnökség, a kongresszusi többség, az állami kormányzatok többsége - mégis megadják magukat a média és a kulturális intézmények befolyásának.”