Megfejtette az Economist: ezért tombol az antiszemitizmus Európában
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
A kormányalakítás folyamata sokkal bonyolultabb, mint bármikor korábban a szövetségi köztársaság történetében.
„A kisebbségi kormányzás a stabilitási kultúrájáról ismert Németországban nem része a politikai kultúrának. Mindez azt jelenti, hogy a német politika történetében a tartományi választásokat követően először országosan is a hármas koalíciók időszaka következik el, amely egy bonyolultabb és sérülékenyebb politikai rendszer működtetését jelenti. A dolgok mai állása szerint nem tűnik egyszerűnek a Zöldek és az FDP álláspontjának egy koalíciós keretben történő összeegyeztetése. Az FDP a klímapolitikában a piacgazdaság elveinek érvényesítője, és Brüsszelből – nem kevésbé Párizsból –nézve euroszkeptikus pártnak számít, amely Macron francia elnök integrációs terveit is kritikusan értékeli.
A választások szembetűnő következménye, hogy Merkel parlamenten belüli mozgástere szűkebb lesz, mint a megelőző parlamenti ciklusban, és a kormányalakítás folyamata sokkal bonyolultabb, mint bármikor korábban a szövetségi köztársaság történetében. Ez bizonyára késleltethet számos döntést, köztük az Európa-politika várható kezdeményezéseit is.
A megelőző nagykoalíciós időszakban a CDU/CSU az SPD-vel a szavazatok 67,2 százalékát szerezte meg, és ezzel a parlamenti helyek 80 százalékát birtokolta. Emiatt ebben a ciklusban a számában megfogyatkozott ellenzék jogait külön kellett szabályozni annak érdekében, hogy egyáltalában képes legyen gyakorolni ellenőrző szerepét. A nagykoalíció munkáját jelentős többsége mellett az a körülmény is megkönnyítette, hogy a kormánynak egy olyan érzékeny területen, mint a menekültpolitika, nem volt tulajdonképpeni ellenzéke, ezért Merkel a menekültkérdést nem bocsátotta szavazásra a Bundestagban.”