„Idegeneket hív…”

Gyerekkoromban volt egy mese arról, ki lopta el a süni almáját. Minden állat letagadta, a medve is azt mondta: „Én nem!”, de az egyik pofája feldagadt, pont egy almányi dudor látszódott.

Az idei megemlékezők beszédeiben szintén nagy hangsúlyt kapott a hősi áldozattal szemben érzett hála, a döntés és a tett fontossága és a nemzeti összefogásra való buzdítás.
„A történelmi esemény tragikus mivolta nehezen lenne vitatható. Mindemellett napjainkban, amikor a múlt csak példa már, a letűnt eseménnyel való kapcsolatunknak, az emlékezésnek középpontjába új tartalmak, követendő értékek és megvalósítandó közösségi célok kerülnek. Így egy nemzeti tragédiára történő emlékezés is szolgálhatja a nemzet épülését.
Hogy miért fontos nekünk a mohácsi csatára emlékezni? Mert nemcsak része, de mérföldköve történelmünknek. Mert mint történelmi jelenség, emberi döntések sokaságából tevődik össze: nemcsak sikertelen katonai, politikai döntésekből, hanem egyéni elhatározásokból is, amikből tanulhatunk és amikért hálásak lehetünk. Ahogy egy egészséges személyiségnek, egy egészséges nemzetnek is szüksége van az emlékezetre.
Az idei megemlékezők beszédeiben szintén nagy hangsúlyt kapott a hősi áldozattal szemben érzett hála, a döntés és a tett fontossága és a nemzeti összefogásra való buzdítás.”