Kis pártok árnyékban

„Az ellenzék ma olyan megosztott, hogy megosztottabbnak csak a választások előtt fog tűnni, amikor a szavazócédulának titulált hosszú slejfnik ki fognak lógni a fülkék függönye mögül a törpepártok, kamupártok névsorával, és nem lesz, aki kiismeri magát rajtuk. A Fidesznek pedig addig jó, amíg a szavazótáborán kívüliek ezerfelé ikszelnek. Amíg megoszthatják a Jobbik táborát, amíg a baloldalon – ki tudja milyen pénzből – hirtelen megszaporodnak a szociálisan érzékeny, Európa-párti mozgalmacskák programokat gépelve megannyi magányos telefonfülkében. (...)

A helyzet ma az, hogy ebben az országban a Fidesz után elölről kell kezdeni mindent. Nem ott, ahol 2010-ben abbahagytuk, hanem valahol máshol. Ehhez a másholhoz kellene civil moderálással legalább asztal melletti egyetértés az egészségügy mellett az oktatásról, a nyugdíjasokról, a parlamentarizmusról, a hatalmi ágak ismételt szétbontásáról, a sajtó- és tájékozódási szabadságról, az alapvető polgári jogokról. És akkor talán a választási együttműködés sem tűnik majd annyira lehetetlennek.

Sem tisztességes, sem machiavellista pártocskákkal nem jutunk semmire. Ez a hatalom már megbukott, csak nincs, aki a mélybe lökje.”