„A történelmi korok népvándorlásai során a hódítás, a területszerzés, a természeti erőforrások megszerzése volt a cél, a meghódított népek olcsó munkaereje is számított, más esetekben a betörő ellenség előli menekülés, egyes területek túlnépesedése vagy a korabeli éghajlatváltozás is szerepet játszhatott. Felfedték egy közel negyedszázadig tartó rendkívül száraz időszak nyomait a XIII. század végén is. A klímaváltozás együtt járhatott egyes népek kényszerű áttelepülésével; vannak, akik a VIII–IX. századi nyugat-ázsiai népmozgásokat és az avar birodalom összeomlását is a szárazsággal magyarázzák. Múltbéli népmozgások és a mai menekültkérdés közé persze nem lehet egyenlőségjelet tenni, akkor sem, ha a migráció okai között esetleg vannak hasonlóságok. De vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy miért indult el napjaink népvándorlása, és a tudósok miért jósolnak sokkal nagyobb emberáradatot a következő évtizedekre?
Mi minden kényszeríthet ma egy embert, családot, embercsoportot vagy akár népet migrációra? Van, akiket politikai vagy vallási nézeteik miatt üldöznek hazájukban, mások életüket, családjukat féltve a helyi vagy nagyobb háborúk elől menekülnek. Vannak gazdasági okból elvándorlók, megélhetést, jobb életet remélők. Bár a kormány erről nem szeret beszélni, a fejlettebb országokban dolgozó vagy végleg ott maradó magyarok is ennek reményében elvándorló gazdasági menekültek.”