A választójogi cenzus rejtett üzenete

„A cenzus felvetésének szimbolikus üzenete van, s mint ilyen, része a középosztály lázadásának. Az üzenet: elegünk volt, nem kérünk belőletek, sötét prolik és erőszakos nyuggerek, akik ostobaságotokkal ezt a szemét politikai elitet fenntartjátok az örökkévalóságig, és meghatározzátok ennek a jobb sorsra érdemes országnak a sorsát. Nem vagytok velünk egyenrangú állampolgárok, nem lenne szabad, hogy választójogotok legyen. Figyelemre méltó, hogy Dúró Dóra szerint a lakosság 20 százaléka (!) tekinthető analfabétának. Ennyi embernek nem kellene választójoggal rendelkeznie.

Nos, ez a lényeg. Így érthetjük meg azt is, hogy a nyomorultak felemelése helyett miért a kizárásuk gondolata lett a menő. Arra pedig senki nem ad választ a cenzus hívei közül, hogy a választójogból esetlegesen kizártak érdekeit ki és hogyan képviselné a politikában. Nyilván nekik nem lehetnek érdekeik. Érdeke az országnak van, az ország érdeke pedig a középosztály érdekével azonos.

Felettébb ironikus, hogy a nyugatos, utazgató, az angolszász kultúrától elájuló középosztály, amely annyira szenved ettől a sármagyarországtól, ugyanazt a feudális szemléletet képviseli, amitől az ország pont, hogy nem hasonlít a vágyott Nyugathoz. Attitűdjük kicsit azokra a régi magyar főurakra emlékeztet, akik magyarul alig szólaltak meg, és akik Bécsben, Párizsban, Londonban mulatták el a pénzüket. Csodálták az ottani fejlődést, miközben azt hangoztatták, hogy odahaza bezzeg ázsiai viszonyok uralkodnak. Viszont ebből a közegből utóbb kinőtt egy reformelit, amelyik a pénzét és az előjogait adta, hogy sármagyarország elinduljon a fejlődés útján. Ma ennek a törekvésnek nyomát se látni.”