Miről szóljon az összmagyar érdekvédelem?

Nehezen vitatható, hogy 2010 után érzékelhető külpolitikai irány- és módszerváltás következett be, amelynek gyümölcse többek között a kettős állampolgárság kiterjesztése, a karakteres és hatékony migrációs politika, a nemzeti kereskedőházak megnyitása vagy a korábban nem tapasztalt kiegyensúlyozott viszony Izraellel.

Az alábbi javaslatcsomaggal a magyar érdekvédelem sarkalatos kérdéseit vesszük számba, hogy bővítsük a nemzetpolitikai stratégia fókuszpontjait a közeljövőben.

1) Minden, a helyi magyar érdekeket sértő külföldi intézkedésre azonnal reagálni kell a legfelsőbb szinten, uniós tagállamok esetén természetesen Brüsszelben is. (Legyen szó igazságügyi, kulturális vagy sportdiplomáciai kérdésről.) Minden magyar állampolgár érezze az anyaország támogatását, bárhol is éri érdek- avagy jogsérelem a világban.

2) Határozott és uniós szintű fellépés szükséges a külhoni magyarság nyelvi jogainak védelmében. Nyelvében él a nemzet, már ha hagyják. Az olyan szimbolikus ügyeken túl, mint az utcanév-táblák vagy a vasútállomások feliratai, szorgalmazni kell a magyar nyelvű egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és hivatali ügyintézéshez való jogot. Következetesen be kell tartatni a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.

3) Újra és erőteljesebben támogatnunk kell a határon túli magyar oktatást! Tankönyvekkel, tanulmányi versenyekkel, csereprogramokkal, ösztöndíjakkal. El kell érni, hogy egy kisebbségben élő magyar szülő számára reális és vonzó alternatíva legyen gyermeke iskoláztatásánál a magyar intézményháló; ez az identitás megőrzésének egyik alapvető kritériuma kisebbségben.

4) Fel kell mérni a Kárpát-medencei magyar szórványközösségek helyzetét, vissza kell állítani az utóbbi évtizedekben megtépázott iskolahálózatot. Alapfokú iskolai oktatás nélkül végleg elsorvadnak és a magyar nemzet számára végleg elvesznek az olyan peremrégiók, mint a temesi, resicai vagy szerémségi magyarság.

5) Ezzel összefüggésben közös tudományos kutatásokkal, csereprogramokkal kell serkenteni egyetemi kapcsolatokat a határon túli (részben) magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekkel (Beregszász, Újvidék, Komárom, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda). Biztosítani kell a tehetséggondozási, továbbtanulási lehetőséget azok számára is, akiknek a régiójában nincs magyar felsőoktatási intézmény (pl.: Ung-Bodrog vidéke).

6) Ösztönözni kell az olyan programokat, amelyek a kisebbségi magyarság tehetséggondozását, a többségi nemzettel való szakmai kooperációját segítik (ilyen például a Mathias Corvinus Collegium erdélyi képzésrendszere).

7) Fel kell mérni az utóbbi évek elvándorlásának hatását, a Nyugat-Európában továbbtanuló és munkát vállaló magyarok helyzetét. Tudatosítani kell, hogy a második legnagyobb magyar város immár London, és ugyanolyan segítség és támogatás illeti meg a kivándorlást választó honfitársainkat, mint a hazánkban maradókat. Segíteni kell a külföldi munkavállalásukat, ugyanakkor megvizsgálni azt is, milyen feltételek biztosíthatnák a hazaköltözésüket (ami elsősorban gazdasági-szakmai és nem politikai kérdés).

8) Olyan oktatási és kutatási feltételeket kell biztosítani, amelyek reális alternatívát jelenthetnek a kinti lehetőségekhez képest a távolba szakadt magyar csúcsértelmiségnek. Meg kell teremteni a tudományos magyar diaszpórát összefogó hálózatot, amely a magyar tudományos életet gazdagíthatja együttműködésével, eredményeivel.

9) Kiemelt figyelmet kell fordítani az olyan válságrégiókban élő honfitársainkra, mint a kárpátaljai magyarság. Hatékony érdekvédelem, diplomáciai fellépés és szociális támogatás szükséges. Meg kell menteni a végóráit élő moldvai csángó magyarságot, amely identitását, nemzethez kapcsolódását a magyar nyelvű katolikus miséken keresztül képes megőrizni.

10) Nem szabad elengedni a tengerentúli magyar közösségek kezét sem, épüljön szorosabb kapcsolat az anyaország és az amerikai, argentínai, brazíliai, ausztráliai vagy épp új-zélandi magyar másod- és harmadgenerációs magyarság között.

11) Folytatni és bővíteni kell a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Programot, amelyek egyedülálló lehetőséget teremtenek világszerte a magyar diaszpórában. Közösségépítés, magyar nyelvórák, hagyományőrzés, cserkészmunka (amely sokszor a magyar megmaradás záloga az emigráns közösségekben), az anyaország vérkeringésébe bekapcsolni ezeket a közösséget.

12) Erőteljesen támogatni kell a határon túli magyar kulturális intézményeket (kassai, komáromi színház, lendvai rádió), a külföldi magyar nyelvű könyvkiadást! A Double Rise vagy Gombaszög mintájára legyen több fiataloknak szóló, kulturális és zenei rendezvény, neves anyaországi és külföldi fellépőkkel.

13) Szakmai és tárgyilagos

Csak Szlovákiánál maradva: Hlinka, Beneš, a Monarchia, reszlovakizáció, falurombolás, Erdély történelme stb. (Egyúttal határozottan fel kell lépni a hazai alternatív történelemszemlélet szittyamagyar kóklereivelszemben, nem támogatni őket.)

14) A hazai iskolai oktatás részévé kell emelni a nemzetközi diplomáciát, a külpolitikai ismereteket. Kötelességünk megismertetni a külhoni magyarság életével, érdekeivel és értékeivel az anyaországi fiatalokat. Legyen része a hazai középiskolai oktatásnak a határon túli magyar közösségek mindennapjai! Érdemes megfontolni, hogy a közoktatásban választható második idegen nyelvként jelen legyenek az valamelyik környező ország nyelvei.