Globál kontra globál

„Ezek a tüntetők tudják vagy nem tudják, de voltaképpen marxista, bolsevik módszerrel harcoltak.

Ugyanis Karl Marx mindig is hangsúlyozta, hogy alkalmazni kell az erőszak nagyobb szerepét a történelemben. Tanítása igazságának nevében a szovjet bolsevikok a szimbolikus erőszak helyett a tényleges erőszak gyakorlását valósították meg, abszolút önkényuralmat építettek ki. Uralmukat »proletárdiktatúrának« nevezték, s ezzel olyan kifejezést választottak, amelyet Marx írt le először egy 1872-ben leírt levélben. Mi már tudjuk mit jelent a proletárdiktatúra, melyhez a munkásságnak semmi köze nem volt: vért, kivégzéseket, börtönt, megszégyenítést, megkülönböztetést és gazdasági csődöt jelentett. Akkor is a hatalomba került vezető ideológusaik nem a dolgozó nép voltak, hanem az értelmiség vékony, de annál agresszívebb nemzetietlen rétege, tele tűzdelve bűnözökkel (Sztálin, Ceuaescu stb). Ne szépelegjünk, ne dédelgessünk álmokat. Hogyha a Nyugat vezető politikusai engednek az erőszaknak, s széttárják karjukat, akkor bekövetkezhet egy másfajta erőszak uralma, a liberálfasizmusé, a balliberális diktatúráé. Egyes nyugat-európai politikusok már úgy fogalmaznak, hogy ezeknek a zavargásoknak a hátterében baloldali fasiszták állnak.

Itt tartunk. A zavargások háttérében megbúvó balliberális erők, pénzemberek tehát ugyanazok, akik a globális gazdasági világot szorgalmazzák. A tömegek többsége- akik felvonulnak törni-zúzni, nem tudja, hogy a nyitott társadalom, a népvándorlás, a tömeges migráció támogatása, a nemzetállamok bedarálása valójában nem más, mint a globalizmus egy másik fajtája. Gazdasági érdekük ugyanazokon a szempontok alapján szerveződnek: a végeredmény Európa meggyengítése, önazonosság tudatának szétverése és a világ könnyebb kormányozhatósága néhány tíz multimilliárdos kezében.”