Johannis és a magyarok

A nemzeti identitáshoz való laza viszonyulást nyilván befolyásolja a volt nagyszebeni polgármester liberális világnézete. Itt azért fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – amelynek éléről az államfői székbe landolt Johannis – gazdaságpolitikai szempontból szabadelvű ugyan, de a nemzetről, hazáról szóló kérdésekben konzervatív. A két világháború közötti időszakban meghatározó szerepet játszó és az 1989-es forradalom után újraalapított PNL sajátosan ötvözi a jobboldali, nemzeti vonalat az európai liberalizmussal. A párt néhány évvel ezelőtt igazolt át a liberális internacionáléból az Európai Néppártba.

Klaus Johannis a PNL vezetőjeként kóstolt bele a bukaresti politikába, ma is ezer szállal kötődik az ellenzéki formációhoz, és ezt államfőként nyilvánvalóvá is teszi. Ebből adódik a jelenleg zajló »palotaháború«, azaz a szociáldemokrata kormány és a jobboldali államfő nyílt csatát folytat egymással például az igazságügyi reform vagy a titkosszolgálatok feletti ellenőrzés kapcsán. Ezekben az összecsapásokban az RMDSZ – a parlamenti együttműködésről kötött megállapodás alapján – a kormányzó PSD mellett áll, ami egyben azt is jelenti, hogy rossz viszonyban van Johannisszal.

Így minden olyan kisebbségi jogbővítésre vonatkozó RMDSZ-es kezdeményezés, amelyet a szociáldemokraták támogatnak, vörös posztónak számít az ellenzék és az államfő szemében.

Mindaddig, amíg a Kelemen Hunor vezette párt a szociáldemokraták szövetségeseként politizál, elképzelhetetlen bármiféle közeledés, paktum, partnerség kisebbségi kérdésekben az ellenzéket támogató államfővel.”