„A D’Marie közösségimédia-elérést 56 paraméter szerint mérő elemzőcég kiszámolta, hogy kb. 1 millió dollárt ér egy Beyoncé Instagram-poszt, és megállapította: a közösségi médiát befolyásoló személyek közül autentikus, nem brand által gyártott tartalmaival a popsztár értéke a legmagasabb.
Nyilván nem ő csinál mindent, de el akarjuk hinni, és ő megkönnyíti a dolgunkat. Terhességéről sem talk showban, magazinokban, hanem az Instagramon számolt be. A poszt 24 óra alatti 7 millió lájkjával csúcstartó lett a platformon. A fotóval azt sugallja, hogy bármennyire is fabrikált jelenség, mégis személyesen akarta megszólítani rajongóit.
Egy évtized leforgása alatt a brand-jüket ezeken a platformokon építő sztárokkal a közösségi média hatalommá vált. Mert azt hisszük, hogy a milliárdos sztárok a barátaink, közel kerülnek hozzánk, nem monumentális színpadokon, televízión, hanem okostelefonunkon látjuk őket. És a pénz ebben van. A digitális zene térhódításával vége a status quonak. Korábban a lemezkiadók döntöttek mindenről, ma már csak a lemezekről. De azok számítanak legkevésbé, a streaming szolgáltatások, Spotify és a többiek korában az albumeladások rég nem annyira fontos tényezők az anyagi tervezésnél, mint a CD-érában voltak. Nincs többé szükség a támogatásukra ahhoz, hogy egy művész minden részletig kontrollálja magát. Sok művész hadakozik is velük: az egyik rapper pop-up store-t hozott létre, és felmondta a kiadóval kötött szerződést, Frank Ocean hét évig pereskedett, hogy a zenéi feletti összes jogot visszaszerezze. Mások ingyen teszik elérhetővé a számaikat.
A techcégek egyre fontosabbá válnak a lemezkiadók jelentőségének csökkenésével. Az Instagram nemrég indított teljes zenei részleget, a Spotify idén turbózta fel Spotify for Artists programját, a Párizs-székhelyű streaming szolgáltató Deezer pedig egy lépéssel még tovább megy. Kiválaszt néhány tehetséges művészt, és elindítja a karrierjüket. Az Apple Music ugyanezt teszi: az Up Nextben havonta mutat be egy-egy új alkotót. A Deezer teljes csatornával és komoly marketingtevékenységgel támogat egy friss brit zenei stílust, a grime-ot.
Ha ezeket a törekvéseket mind siker koronázza, a kiadók tényleg kezdhetnek pánikolni.”