Ezért nem engedheti Amerika a CEU-t

„A világban körülbelül 60 külföldi amerikai egyetem működik, többségük a CEU-hoz hasonlóan alapítványi formában, vagyis magánintézményként. A magyar kormány most rácsodálkozott arra, hogy a CEU mögött nem áll egy komplett otthoni, amerikai felsőoktatási intézmény, hanem tényleges tevékenységet csak Magyarországon végez. Ez azonban teljesen bevett gyakorlat, a külföldi amerikai egyetemek jelentős része hasonlóan működik.

A külföldi amerikai egyetemek között olyan nagy múltú, tekintélyes tudományos intézmények vannak, mint a párizsi és a római amerikai egyetem, vagy athéni American College. Ezeket elsősorban azért hozták létre és tartják fenn, hogy a nemzetközi kulturális és szellemi életben Amerika zászlóshajói legyenek. Van azonban egy olyan köre az amerikai intézményeknek, amely sokkal barátságtalanabb közegben tevékenykedik és a jelentősége is nagyobb. Különösen fontosak geopolitikai szempontból a közel-keleti amerikai egyetemek (Kairó, Bejrút, Kabul, Kuvait, Dubaj, Abu Dhabi, Szulejmánijja) – ezek az intézmények garantálják azt, hogy a stratégiailag kiemelten fontos régióban legyen nagyobb számban Amerika iránt barátságos, a nyugati eszmékre fogékony értelmiség. Az amerikai intézmények legalább valamennyire ellensúlyozhatják a nagyon elterjedt népi Amerika-ellenességet.

Hasonló szerepe van – ha kevésbé kiélezett körülmények között is – a Kínában, Közép-Ázsiában (Biskek), a Távol-Keleten és Közép-Amerikában létesült egyetemeknek.

Ha innen nézünk rá a CEU-történetre – márpedig a washingtoni külügyminisztériumban valószínűleg innen nézik – kifejezetten veszélyes próbálkozás az, amit a magyar kormány csinál. Ha a CEU-t könnyen ki lehet ebrudalni egy kis közép-európai államból, a világon elég sok helyen regisztrálhatják a tényt, hogy Amerika nem védi meg a felsőoktatási hálózatát. Nehéz elképzelni olyan szuperhatalmat, ami ezt szó nélkül eltűrné, főleg akkor, ha az akció mögött esetleg orosz befolyásszerzési törekvéseket érzékelnek.”