Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
„A VR a művészi kifejezés komoly lehetőségeit megteremtő új médium. Hiba lenne elhamarkodott korlátozásokkal gátolni az önkifejezést. Gondoljunk bele, hogy a 20. század sok nagy irodalmi művének meg kellett küzdeni a cenzúrával. A kormányzati cenzúrában szintén benne van, hogy ideológiai vagy politikai okokból megtilt tartalmakat. Jobb, ha az iparág szabályozza saját magát, elkerülve, hogy a kormány beavatkozási kényszert érezzen.
Elvben maximálisan biztosítani kell az egyén szabadságát és függetlenségét, hogy elérje az általa óhajtott bármilyen állapotot. A felhasználóknak viszont tisztában kell lenniük, hogy nem ismerjük a VR hatásait. Egyes tanulmányok viszont azt sugallják, hogy még akkor is léteznek hatásai, ha egyáltalán nem is érzékeljük azokat.
A VR azért erősebb illúzió a regényolvasásnál, filmnézésnél, de a hagyományos videojátékoknál is, mert elménknek vagy agyunknak a valóságérzetet adó részeit célozza meg, manipulálható vele a viselkedés, hirdetési taktikák komoly hatással lehetnek a magatartásunkat befolyásoló nem tudatos tényezőkre. A katonai alkalmazásokat pedig döntéshozóknak és a pénzügyi támogatóknak is közelről kellene megfigyelniük.
Segítene, ha több kommunikáció lenne az iparág és a tudományos kutatások között.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Az eltérő véleményt azonnal eltávolítotják.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
A nyugdíjasnál házkutatást tartott a rendőrség egy mémre hivatkozva.
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Az esetre a Svéd Demokrata párt is reagált, nem is akárhogyan.
