A narrátor szeszélyessége jelenidejűséget ad az eseményeknek, ezt pedig még jobban felerősíti a regény legizgalmasabb formai fogása: irodalmi audiovizualitása.
„A toronyház bukása nem lazán összefüggő eseményeken előregördülő egyedi tragédia, melyet akár el is lehetett volna kerülni - habár a szóbeszédek és a róluk közvetítő narrátor megbízhatatlansága ellenére lekövethető az egyre szélsőségesebb reakciók egyfajta ok-okozati sorrendisége -, hanem sokkal inkább természeti esemény, mint egy feldobott kő kiszámolható íven történő lezuhanása vagy éppen egy vulkán kitörése. Az épület és a közösség együtt, egymás miatt, kéz a kézben pusztul - ezt a Tervező döntései siettetik talán, de nem okozzák.
Az összeomlás több, mint egy korlátok közé szorított közösség privát végzete: a rendszernek belekódolt, eltávolíthatatlan része az elégedetlen feszültség, mely a nyugati társadalmak alapmítoszából fakad, miszerint mindenki mindent elérhet, megkaphat. Viktor Pelevin az Empire V-ben a diskurzus és glamúr fogalmával írja le azt a csinált vágy-rendszert, melynél fogva a modern ember vezethető. De a minden kívánalmát orrvérzésig kielégítő-kiégető, dekadens, vágyavesztett társadalom irányíthatatlan, önpusztító, és ami a legironikusabb: egy ponton túl menthetetlen. Csak az információs korban felnőtt ember hiú reménye, hogy a tájékozottság, a mérhető és dokumentálható ökológiai és gazdasági mutatók bármilyen mértékben segíteni fognak okosabban csinálni a dolgokat a továbbiakban. Vagy legalább - legközelebb. (Nem véletlen, hogy a toronyház bukását dokumentáló férfi sem ér el semmilyen eredményt, sőt talán nincs is efféle célja, csupán ott akar lenni, és közelről megmutatni. Maró tömegmédia-kritika a margóra.)
A tárgy- és lakáskultúrában dőzsölő, irigységfüggő modern nyugati értékrend tehát millió éves, kódolt ösztönökben oldódik fel: a Disznófejű Nagyúr tort ül, aztán az ő ideje is lejár, elmosnak mindent az érdekelvűségre, rövidlátásra késztető, a természetes kiválasztódás által kérhetetlenül mohóra kovácsolt, amorális, állati ösztönök. Gyönyörű a maga egyszerűségében, ahogy a gyorsított visszafejlődés leleplezi a modern társadalmak fejlődésmítoszát. Hogyan is tudtunk olyan sokat előre, felfelé haladni - egy helyben?”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
