Természetes? Állati!

„Yuval Noah Harari Sapiens című könyvének 140. oldalán van egy pofátlanul egyszerű táblázat. Ez összehasonlítja az ókori és a modern Athén nőjét egyrészt mint biológiai kategóriát, másrészt mint társadalmi-kulturális kategóriát. A nő mint biológiai kategória az évezredek alatt nem változott: XX-kromoszóma, méh, petesejt, kevés tesztoszteron, sok ösztrogén, tejtermelő képesség – semmi különbség. A nővel mint társadalmi nemmel kissé más a helyzet. Az ókori Athénban nem szavazhatott, nem lehetett bíró, nem láthatott el közfunkciókat, tipikusan írástudatlan volt, nem dönthette el, kihez menjen feleségül vagy menjen-e egyáltalán, és apja vagy férje tulajdonaként kezelték. A mai Athénban pedig a nő szavazhat, bíráskodhat, mindenféle közfunkciót betölthet, tipikusan írástudó, jogilag független, és nem megy férjhez ahhoz, akihez nem akar. A változatlan biológiai kategóriához teljesen más társadalmi kategória tartozik. Olyan, amilyen sokkal közelebb áll a férfi társadalmi kategóriájához, mint állt az ókorban. Miközben a férfi és a nő mint biológiai kategória most is pünkt ugyanakkora távolságra áll egymástól. A biológiai kategóriával, vagyis a természettel összeférnek a legkülönbözőbb társadalmi állapotok. A természet egyiket sem tiltja, egyiket sem parancsolja, egyik sem természetes és egyik sem természetellenes.

Harrach Péter és eszmetársai azt a kapitális ostobaságot terjesztik, hogy akik a társadalmi nemek viszonyával foglalkoznak, a biológiai nemek közötti különbséget akarják felszámolni. Ezt a kapitális ostobaságot nem azért terjesztik, mert olyan borzasztóan ostobák lennének, hanem azért, mert ha valóban ahhoz viszonyulnának, amivel a társadalmi nemek kutatói – a legkülönbözőbb szemlélettel – foglalkoznak, akkor mégis mondaniuk kellene valamit arról, hogy melyik állapotot tartják természetellenesnek. Azt, amelyben az athéni nők az ókorban voltak, vagy azt, amelyben most vannak?”