Oroszország elmélyíti a migránsválságot

„Ön szerint tízes skálán mennyire súlyos az orosz veszély jelenleg Európában?

Kilences-tízes, a legmagasabb fokozatú. A kölni eseményeket követtem közelebbről, ahol látni lehetett, mennyire szépen fel van építve az egész. Egy titkosszolgálati offenzíva zajlik az Európai Unió ellen, ennek pedig részei azok a befolyásolási műveletek, amiben az oroszoknak komoly tudásuk és hagyományaik vannak. Oroszország ott van a migránsválság elmélyítésében és főleg annak felhasználásában a propagandára, a befolyásolásra. A kölni eseményeknél vagy más szexuális bűncselekményeknél például annak a hangsúlyozásában, hogy azt a német vagy nyugati hatóságok és média el akarja hallgatni.

Pedig a kölni zaklatók jó része már korábban érkezett migráns volt és bűnözői csoportokkal állt kapcsolatban.

Így van, és ez is elég érdekesen volt kommunikálva az orosz és az onnan híreket átvevő más médiában. Ezek nem frissen érkezett migránsok voltak, de abban az interpretációs közegben ez nem számított. A következő állomás pedig a Lisa-ügy volt, ahol egész magas szinten reagált a fantomtörténésekre, a kreált sztorira az orosz fél, például maga Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

2013-ig szolgált elhárítóként. A magyarországi orosz aktivitásról volt tudomása?

Természetesen, hiszen ezen a területen dolgoztam.

Azt meg tudja becsülni, hány orosz ügynök lehet jelenleg Magyarországon? Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nemrég egy 600-800-as számot mondott, de semmivel nem támasztotta alá. 

Az ügynök megfogalmazás nagyon pongyola. Ha aktív hírszerzőre gondolt, ez a szám nagyon erősen eltúlzott. De ha beleszámoljuk az orosz érdekeknek megfelelően a hírszerzés által foglalkoztatott teljes kapcsolatrendszert, beleértve a sötét hírszerzést is, úgy már reálisabbnak tűnik ez a nagyságrend. A pontos számot csak a küldő szolgálatok tudják, a magyar kémelhárítás mindig hírszerzőgyanús személyekről beszél csak, így is kategorizálja be például a követségekre akkreditált diplomata és nem diplomata státuszú (kiszolgáló) személyzetet. A hagyományos külügyi immunitást biztosító beosztások mellett pedig érdemes a különböző állami tulajdonú vagy hátterű cégek, légitársaságok, utazási irodák, kulturális központok, oktatási intézmények, valamint az állami média szereplőit is kémelhárítási szempontok alapján feltérképezni. De a számokat azért is nehéz pontosan meghatározni, mivel ezek a szolgálatok inkább régióban gondolkodnak, mintsem csupán egy-egy országban. Így az is előfordulhat, hogy mondjuk egy Magyarországra akkreditált, diplomácia fedésben tevékenykedő hírszerző a szomszédos országokban végzi a tevékenységet, így ő magyar szempontból irreleváns. Persze azonnal hozzá kell tenni, hogy a kémelhárítás szövetségi rendszerben történik, így a NATO- és EU-tag Magyarországnak nagyon komoly felelőssége van abban, hogy helyt tudjon állni a szövetségi rendszert ért hírszerzési támadások és behatolási kísérletek során.”