Magna Mátra: Ezek vagyunk!

„A Mátra felemelését tűzték ki célul, valódi összefogást, a Kárpát-medencei fajták előtérbe helyezését sürgetik, majd csináltak egy kóstolót, hogy bizonyítsák: ez itt valóban rendkívüli adottságokkal bíró termőterület, ők tényleg össze tudunk fogni, képesek együtt gondolkodni. Huszonnégy bort lehetett március 20-án kóstolni, ami a Mátrának csupán egy metszetét adja, ne vonjunk hát le belőle messzemenő következtetéseket. Ugyanakkor nem vagyok elégedett a felhozatallal, meglehetősen nagy minőségi kilengéseket tapasztaltam, de a jobbik énem azt mondja: ezzel az égvilágon semmi baj. A termelők vállalták ezt a korai bemutatkozást, vállalták egymást és a boraikat, tudták, kiket hívnak meg a szakmai etapra, és ezt a bátorságot és őszinteséget – hogy tudniillik: ezek vagyunk mi, itt tartunk – fontos méltányolni.

Nekem a legelső Badacsony New Yorkban nevű rendezvény, illetve a Somló a Gellértben szakmai kóstoló jut erről eszembe. Előbbi esetében nagyon sok jó bor mellett volt néhány értelmezhetetlen, utóbbi esetében pedig a felhozatal több mint fele problémás volt. Viszont mindkét borvidék kiállt és azt mondta: ezek vagyunk mi jelenleg, ezt tudjuk adni, és jöhetnek a kritikák, de azért pár vállveregetést, biztatást, tanácsot, ötletet – bármit – szintén elfogadnánk. Mert hát azt, hogy itt 1990 előtt milyen idők voltak, hogy az egész magyar bortermelés életében volt egy óriási nyílt törés, roppant minden porc és szakadt vele minden ín és minden izom, nehéz lenne elfelejteni.

A poszttraumatikus fájdalmakból is kivette mindenki a részét az aljától a tetejéig, és a terápiás időszak csak most vette kezdetét. Percek teltek el még belőle. Szóval, az a bizonyos hétfői nagy menetelés nem olyan volt, mint amilyenre számítottam. A tagok elkötelezettsége, hozzáállása viszont példaértékű. Fejlődni viszont akkor lehet, ha az őszinteséget a söntésnek az innenső oldaláról is meghallgatják.”