Ugyanezt az undorító érvet használta ez a szerző itt, amikor a híres bicskei sínes képre mondta, hogy nem hazugság az, hanem szimbólum, mert jól érzékelteti a gonosz magyar rendőrök migránsellenes hozzáállását. Hogy speciel azon a sínes képen a rendőrök épp segítenek a migránsnőnek, akit férje lökött a sínek alá, az bagatell, az mellékes.
Nos, nem mellékes. Az a kép hazudott. Hatást vadászott, épp az ellenkezőjét mesélte el annak, ami ott és akkor, Bicskén, a vasútállomáson történt.
Ez itt, a muszlim nős fotónál ennyire nem egyértelmű, de simán lehet, hogy a fejkendős nő is épp ki van akadva nagyon, azért nem akar odanézni, stb. Az is lehet, hogy nem így van. De hogy szimbólum legyen belőle, a részvétlenség szimbóluma, miközben fogalmunk sincs, ki ő, mit írt akkor a telóján, mire gondolt, miért vágott olyan rémült képet, egyáltalán ki, honnan készítette a fotót – az nevetséges.
Persze az lesz, már az lett, merthogy a kép, a kompozíció kétségkívül hatásos, erős az üzenete neki.
A hülyítést és a hergelést viszont akkor sem szeretem, ha migrisimizők produkálják, meg akkor sem, ha migrigyűlölők.