„Még ki sem hűltek az íveken az olimpiai pályázatot meghekkelő aláírások, a Momentum máris belengette új témáját, az ügynökkérdést. Tiszta vizet öntenének a piszkos ügyek poharába, vagyis a rendszerváltozás huszonhetedik évében azért a lusztrációért kiáltanak, amit a lengyelek, a csehek, a németek rég megtettek. Nálunk ez nem történt meg, legendák terjengtek az Antall Józsefnél lévő borítékról, amelyben a feddhetetlenségi vizsgálat eredménye lapult, s amelyet Torgyán József (lehet találgatni, miért) nem vett át. Találgatások folytak róla, hogy az Országgyűlés tagjainak tíz vagy annál több százaléka volt-e állampárti ügynök. És láss csudát: Medgyessy Péter pozíciója a leleplezése után szinte csak erősödött, nem szt tiszti múltja miatt bukott, hanem mert az SZDSZ-t korrupcióval vádolta. Szabó István filmrendezőért könnyeket hullatott a szakma, Tar Sándort lenyomták a mélybe, ahonnan jött, Esterházy Mátyásról sorsát át nem vállalva boldog-boldogtalan nyilatkozott, mit kellett volna tennie. Sokszor volt az az érzésünk, hogy most már minden mocskot tudunk az ügynökökről, csak akik működtették őket, azok maradtak homályban.
A Momentum tagjai fiatalabbak a demokráciánknál, s ha már az SZDSZ-hez hasonlították őket, most talán ők lesznek azok, akiknek sikerülhet az, amiért a szabad demokraták évtizedeken át küzdöttek, inkább óvatosan, mint vehemensen, máskülönben aligha fordulhatott volna elő, hogy koalíciós partnerként tíz év alatt egyetlen kormányra kerülésük alkalmával sem verték keresztül a hőn áhított lusztrációt.
Most az ügynökökről és beszervezésükről mágnesszalagon őrzött és titkosított adatállományt tenné hozzáférhetővé a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Hogy e törekvésében számított-e, hogy a Momentum második témájaként az ügynökakták nyilvánosságra hozataláért száll síkra, egyelőre nem tudjuk. A bizottság hosszan tanulmányozta az állambiztonsági szervek 1990 előtti tevékenységét, közel 150 ezer kartont világítottak át.
Ha már a mágnesszalagoknál tartunk, inkább egy Möbius-szalaghoz hasonlít ma már az ügynöklista nyilvánosságra hozatalának egész problematikája. Elindul a ceruzánk a szalag közepén, de mire végigér, a szalag mindkét felén nyomot hagyva visszajut a kiindulóponthoz. Vannak a matematikában ilyen zord tréfák: ceruzánk vonala a bizonyíték, hogy ennek a szalagnak csak egy oldala van.