Elméletben tudjuk, a gyakorlatban azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy különböző gyerekekre másfajta eszközök és nevelési módszerek hatnak jól. Azt már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy is igazán nem a módszerek, technikák hatnak, hanem amilyenek vagyunk, de ez részben tudattalan, és kívül esik az irányításunkon, úgyhogy foglalkozzunk most azzal a résszel, ami a mi elhatározásunkon múlik.
(...)
„A pszichológia temperamentumnak nevezi azokat a sajátosságokat, amik már a legkisebb babánál is megfigyelhetők. Vannak elméletalkotók, akik több, vannak, akik kevesebb fő vonást határoznak meg, de abban ma már egyet értés van, hogy nem »tiszta lappal« születik a gyerek a világra, hiszen idegrendszeri különbségeket mutatnak, és ebből fakadnak olyan eltérések, hogy például mennyire jól tolerálja a csemete a változást, hogy mennyire érzékeny, mennyire aktív stb.
Arra azonban nincs pontos válasz, ami ilyenkor mindenkiben felmerül, hogy »és hány százalékban a temperamentum határozza meg a személyiséget, és hány százalékban a környezet?«. Nem két külön halmazról van szó, hanem arról, hogy a hozott adottságok és a szülők, a külvilág hatnak egymásra: valahogy reagál a szülő a gyerekre, az befolyásolja, hogyan alakul tovább a csemete, de persze meglévő temperamentumának fényében válaszol a külső hatásokra. Azaz összefonódik a kettő, kölcsönösen alakítják egymást.
A legszemléletesebb talán az a hasonlat, hogy a szülőnek persze feladata metszeni a fát, de hiába metsz valaki úgy egy szomorú fűzet, mintha jegenye lenne, az sosem fog felfelé nőni. Ez azért szép metafora, mert ebben benne van az is, hogyha a szülő következetesen, erőszakosan úgy akarja nevelni a gyereket, hogy figyelmen kívül hagyja, milyen is ő valójában, akkor az eredeti személyiségét sem hagyja kibontakozni, tehát árt vele, és valami sérült, sebzett végeredményt kapunk.
Jennifer Nacif, mexikói motivációkutató és tanácsadó szemléletesen mutatja be egy előadásban, hogy a saját négy tizenéves lányára mennyire másképp kell rászólni, ha el akarja érni, hogy hagyjanak fel borzalmas viselkedésükkel egy házibuliban. (Hogy milyen borzalmakat műveltek, annak részleteit fantáziánkra bízza.)”
(...)
A Bartók-örökségtől Afrikán át Amerikáig: Daniel Mamah regényében nemcsak a szülei csodálatos szerelméről mesél, hanem arról is, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a múlt század második felében egy magyar–afrikai házaspárnak. Interjúnk a Bartók-leszármazott pszichiáterrel.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint a családi pótlék egy univerzális, és nem munkatípusú jövedelem.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Több mint fél évtizede indult el a woke ideológia európai terjedése, amelyet egy ideje az egyre nagyobb hatalommal rendelkező Európai Bizottság is aktívan támogat. Az LMBTQ-ideológia legújabb térnyerésével a magyar gyermekvédelmi törvény is megszűnhet.
Ez lenne a kiút az ostobaság országából.
Kecskemét az elmúlt évtizedben nemcsak gazdasági értelemben fejlődött látványosan, hanem abban is, ahogyan a lakhatás kérdéséhez viszonyul. A város ma már tudatosan építi fel azt a rendszert, amely egyszerre ad választ a fiatalok életkezdési nehézségeire, a családok igényeire és a munkaerőpiac elvárásaira.
Szívesen segítünk, mielőtt a végén még elhiszi a saját hazugságait!
Rekordközeli szintre emelkedett a cseppfolyósított energiahordozók behozatala.
