Transparency, részeg vagy!

Van itt nekünk egy videó. A Transparency alkotása. Nagyívű. Van benne bevezetés. Tárgyalás. Befejezés.

A történet szerint csillogó szemű, ártatlan, tenni akaró, romlatlan lelkű fiatalok akarnak elkészíteni a demokrácia és a haladás védelmében egy filmet a korrupcióról. 

A korrupció, mint azt minden csillogó szemű, helyre szakállkával rendelkező – vagy még nem rendelkező, de a serkenő borostácskát tiszta erőből növesztő – haladó demokrata tudja, a jelenlegi Magyarország legnagyobb gondja. Bizonyíték erre a kriminalisztikai újságírás keresztapja, és az ő juszt is többmilliós órája. Valamint: a négyes metró.

De elkalandoztam. Vissza a filmhez!

A film témája tehát a korrupció. Gonosz, Fidesz-közelinek tűnő üzletemberek (magyarok, férfiak és asszonyok) szabotálják lépten-nyomon a nemes célból létrehozandó produktumot: a filmet. 

Az egyik pénzt adna, de később kiderül: vissza kellene csorgatni a felét (szerény javaslatom szerint az ilyen célokra rendszeresített nokiás dobozok tökéletesen megfelelőek lennének), a másik untranszparens mecénás meg a saját fia főszereplését kéri mocskos, korrupciótól bűzlő pénzéért cserébe. 

Közben az első – habonyi arcéllel ábrázolt – szponzorunk visszalép, mert tudomására jut, hogy ezek a csillogó szemű fiatalok a – Krisztusom, segíts! – KORRUPCIÓRÓL akarnak filmet készíteni. A film nem készül el. Tragikus hőseink szemében szomorúság. Lemondó keserűséggel rugdossák a korrupt kavicsokat a rakodópart még korruptabb alsó kövén. 

Eközben hazánkban elkészült néhány film. Amolyan igazi. 

Egy Oscar. 

Egy Arany Medve. 

Ervint meg nem is akarta Vajna főszereplőnek a Kincsem-filmbe, aztán mégiscsak az lett. És elkészült az a film is. 

Transparency, menj haza, részeg vagy!