A holokauszt óta nem volt ilyen elterjedt az antiszemitizmus Németországban

Berlinben tavaly 2197 zsidóellenes incidenst regisztráltak.

Angela Merkel az utolsó utáni esélyét kapná meg, Martin Schulz viszont az újdonság illúziójával ülne be a kancellári székbe, egy olyan „rend” képviseletében, amely saját magát és Európát is össze tudja dönteni.
„Nincs reális esélye annak, hogy Schulz, ha megválasztják, piros-vörös-zöld koalíciót hozzon létre a Baloldallal és a Zöldekkel, ennél sokkal valószínűbb egy újabb nagykoalíció, de már szociáldemokrata kancellárral.
Bármelyikük is nyeri meg a választást, szintén a Politico mutatott rá, hogy a következő kancellárnak szembe kell néznie az erősödő Alternatíva Németországért párttal. A bevándorlás- és iszlamizációellenes Frauke Petry pártja az úgynevezett euroszkeptikus vagy jobboldali populista pártok közül a leggyorsabban növekszik Európában, valamivel több mint egy év leforgása alatt váltak párszázalékos formációból megkerülhetetlen erővé. »Ez a harc nemcsak Németország politikai lelkéért és tudatáért folyik, hanem egy szélesebb európai politikai narratíva uralásáért is« – fogalmazott a Politico, utalva arra, hogy Petrynek jelentős közvetlen szövetségesei vannak, a bevándorlásellenes politika pedig a »hagyományos« jobbközép erőknél is kezd gyökeret verni. Ausztria és Hollandia remek példa arra, hogy a »szélsőjobb« erősödésétől rettegő kormánypártok hogyan akarják szigorításokkal és ígéretekkel visszaszerezni a választókat, ám a kölcsönvett szlogeneket nem mindig követi cselekvés. Ez még Ausztriában sem megy gördülékenyen, nem hogy Németországban. S kérdés az is, hogy Schulz mit tenne egyáltalán, figyelembe véve, hogy az általa képviselt »politikai narratíva« sehogy sem fér össze a bevándorlás korlátozásával.

Angela Merkel az utolsó utáni esélyét kapná meg, Martin Schulz viszont az újdonság illúziójával ülne be a kancellári székbe, egy olyan »rend« képviseletében, amely saját magát és Európát is össze tudja dönteni. Erre viszont már nincs időnk.”