„A halál nem fertőző betegség, de valamiért mégis úgy kezeljük. Beszélnünk kell róla, el kell fogadnunk, esetleg próbáljuk virtuális valósággal átélni. Minél tartalmasabban beszélünk róla, annál nagyobb a valószínűsége, hogy otthon halunk meg, ami kevésbé nyugtalanító, mint a kórház.
Az Amikor meghalunk virtuálisvalóság-élmény talán a legnehezebb szemlélődés, mert az élet végéről szól. Első fele metaforikus fával jeleníti meg a természet múlandóságát. A következő rész a halál szélesebb körű, valódi élményeken alapuló tragédiaként történő érzékelése.
Az utóbbi időben több pszichológiai kísérlet e félelmek legyőzésére fókuszált. Az Amikor meghalunk megközelítése meditatív, egy spanyol kutatócsoport viszont a testen kívüliséget szimulálva vizsgálta és próbálta csökkenteni a halálfélelmet.
A VR egyik legnagyobb kritikája, hogy elszigetel. Ugyanakkor nagyon mélyen, személyesen, saját világunkban és időnkben élhetjük át benne a halált. A mai VR képi arzenálja vizuális megjelenítésben és a való világra gyakorolt hatásában is sokkal mélyebb, mint az elődeié. Kórházi ápolók gyakoroltathatók halállal kapcsolatos VR-élményekkel. Iskoláik szimulációs laborjaiban, headsettel a fejükön bábukkal próbálhatnak el forgatókönyveket, a beteg szemszögéből szerezhetnek be létfontosságú ismereteket.”
A Fidesz EP-képviselője szerint súlyos alkukat kötött a Tisza Párt vezetője Brüsszelben, miközben furcsamód nem indul nyomozás a nevével összefüggésbe hozott bűncselekmények kapcsán.
Számomra egyértelmű, hogy nem elég, ha írok és beszélek az elnyomott kisebbségekért, a jelenlétemmel kell demonstrálnom, hogy innen tovább csak a testemen át.
A publicista és újságíró a Mandinernek többek között kifejtette véleményét Magyar Péterék vagdalkozásairól, a Tisza Párt adatszivárogtatási botrányáról, valamint arról is beszélt, milyen kampányra számít, és hogyan tudja majd a jobboldal eredményesen felvenni a kesztyűt a következő hónapokban.