A kódolás a következő nagy kékgalléros munka

„Ha megkérdezek valakit, hogy írjon le nekem egy kódolót, általában Mark Zuckerberghez hasonló személyekről beszélnek: egyetemet abbahagyó kapucnis arc, 72 órás lázas programozással ír egy appot, célja a hihetetlen gazdagság és a világ megváltoztatása.

De ez a szilícium-völgyi sztereotípia még földrajzilag sem pontos. A Völgy az ország kódolóinak mindössze 8 százalékát alkalmazza. És a többi milliók? Ők inkább Devonra hasonlítanak, aki Portland-ben segít fenntartani egy biztonsági szoftverszolgáltatást. Nem lesz mesésen gazdag, de a munkája stabil, kifizetődő: heti 40 óra, jól fizetett, intellektuális kihívás. Apja kékgalléros arc volt, sok szempontból ő is az.

Politikusok általában siránkoznak a jó kékgalléros állások eltűnése miatt. Ezek a munkák a középosztály egyik pillére. De mi van, ha máris itt van a következő nagy kékgalléros álláskategória, és ez a programozás? Ha a kódra nem nagytétű szexi dologként, hanem egy Chrysler-üzem megbecsült képzett munkájaként tekintünk? Ha diákok nem négyéves egyetemi stúdiumon sajátítanák el, hanem már a középiskolában is mélyebben beletanulnának, többhónapos intenzív programokon vennének részt. Csodagyerekek kevesebb, a munkások több figyelmet kapnának.

Ezek a kódolók nem ideghálókhoz írnának algoritmusokat, de miért kellene nekik? Munkájukhoz nem is kell ilyen szintű szakértelem. JavaScriptet viszont jól tudnának használni a helyi banknál. Markánsan középosztálybeli munka, és egyre több lesz belőle. Az IT szektor 81 ezer dollár évi átlagkeresete az összes állás átlagkeresetének több mint kétszerese. 2024-ig 12 százalékos bővülés várható, ami szintén több mint más területeken. Országszerte különösen az iparosítás megszűntével sokan ragadják meg a lehetőséget. Szén helyett kód.

A társadalomnak természetesen kellenek szupersztárok. Cégeknél és egyetemeken dolgozó komoly újítók teremtik meg az új területeket, például a mélytanulást. Az igazi programozói munkáról viszont nem így alakul ki új mainstream kép. A popkultúra évtizedekig agyondicsőítette a magányos zseni kódolókat. A valódi hősök viszont naponta dolgoznak, és legyen az autó, szén, vagy kód, jó dolgokat csinálnak.”