Megkérdőjelezhető tétel, hogy a felső és középosztálybeliség, a polgári lét mint olyan, alapvető ismérve a saját lakóingatlan tulajdonlása.
„Minden elemzés és fejtegetés felszínes marad azonban, amíg nem érinti a lényeget. A lényeg pedig az Orbán-kormány lakáspolitikája. Pontosabban annak ideológiai-világnézeti magva, ami megmagyarázza a kormány intézkedéseit, beleértve az első Orbán-kormány hitelkamat-támogatási rendszerét, a második kormányzás jelzáloghiteles-devizaadós mentő politikáját és a jelen intézkedéseit (CSOK).
A világnézeti alap pedig nem más, mint az a huszonegyedik század elején már polgári oldalról is megkérdőjelezhető tétel, miszerint a felső és középosztálybeliség, a polgári lét mint olyan, alapvető ismérve a saját lakóingatlan tulajdonlása.
A 2000-ben elhangzó orbáni jelmondat »három szoba, három gyerek, négy kerék« szobái saját tulajdonú lakás szobái, nem pedig albérleti szobák. A XIX. század végi, XX. század eleji polgári lakás-magántulajdon eszménye olyan mélyen gyökeredzik a konzervatív párt világképében, hogy esély sincs annak belső revíziójára.
Tény, hogy a lakástulajdon idealizált konzervatív eszménye bizonyos történelmi körülmények miatt egyáltalán nem idegen a magyarországi népesség túlnyomó részétől. A kommunista rezsim 1947 után a lakóingatlanokat is kollektivizálta, gyakran teljesen kisemmizve, elűzve a korábbi tulajdonosokat. A Rákosi-korszak tulajdon-nélkülisége után a Kádár-rendszerben családi ház, a saját tulajdonú lakás már a boldogulás, az előrejutás szimbóluma lehetett, irigyelt kiváltság.
A háztájiból relatíve meggazdagodott parasztok falusi kockaházai, a tanácstól megszerzett örökbérletek, az új építésű társasházak magántulajdonban lévő lakásainak diadalmenete után természetes volt, hogy az első, másképpen konzervatív szabadon választott kormány privatizálta gyakorlatilag a teljes állami lakásszektort. Beteljesítve szinte minden magyar álmát az általa lakott lakás tulajdonlásáról. Olyan felszabadító érzés lehetett ez a kilencvenes évek elején, mint a földosztás ’45-ben.
Igen ám, de azóta eltelt negyed század, és azóta is ennek az eszménynek a fogságában leledzik a mindenkori kormányok lakáspolitikája, különösen a konzervatív erőké. Mindez lehet, hogy örömmámort hozott anno, de fennmaradása torz lakásviszonyokat, növekvő egyenlőtlenségeket és szegénységi kockázatokat eredményez ma. Nem mellékesen pedig a gazdasági fejlődésnek, növekedésnek is kerékkötője, egyben pazarló felhasználása az erőforrásoknak.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Érkezik a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomag.
Nem értettek egyet az albérlővel. A rendőrök sem.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
