„Általánosságban azt elmondhatjuk, hogy Chiang bármelyik novellája könnyedén megfilmesíthető lenne, klasszikus, nagy költségvetésű scifit lehetne forgatni az Értsd meg című írásból, ami a megismerést nem Isten keresése felől, hanem az ember Istenné válása szempontjából kutatja. A főszereplő egy kísérleti hormonkezelés miatt egyre okosabb lesz, mintha a biológiai testben egy mesterséges intelligencia kezdene működni. Úgy válik szuperokossá, hogy felismeri saját határait, illetve tágítja azt. Milyen határai lehetnek a tudásunknak? Mi történik akkor, ha radikálisan ki tudjuk tágítani tudatunkat? Hogyan változik meg az ember azáltal, hogy önmagán túlmutatóan nagy lesz a tudása? Fura kérdések ezek, pedig mindez egy akciódús cyberkrimi valójában, aminek olyan fináléja van, hogy a Mátrix is megirigyelhetné.
Ide kapcsolódik a kötetben olvasható Az emberi tudomány fejlődése, ami a fent már megírt szuperintelligenciának az ellentétes oldalát mutatja be: mi történik akkor, amikor a szuperintelligencia már sokkal okosabb lesz nálunk, embereknél. Ebben tetten érhető Chiang írói nagyszerűsége, hiszen a problémafelvetései annyira egyediek, hogy még a kevésbé sikerült írásai is izgalmasak tudnak lenni. Egy novellagyűjteménybe törvényszerűen kerülnek sikerületlenebb alkotások is. Chiangnál a kevésbé jók sem hagynak nyugtot az olvasóknak, és az Életed története és más novellák hét elbeszélése nem mind különleges, a személyes kedvenceim a Bábel tornya, az Életed története és a Nullával való osztás.