„És akkor még nem beszéltünk arról, mennyire elegáns valakinek az ügyére így rárabolni. Régóta publikáló naiv idealistaként ismerem az érzést, amikor forrásmegjelölés nélkül ellopják az ember cikkét, ötletét, gondolatmenetét vagy akár csak egy frappáns szófordulatát, majd privát népszerűség-hajhászásra használják azt. Bár annyi ezresem lenne, ahányszor ez megtörtént az elmúlt években - Csányi Sándort megvehetném kilóra.
Szóval tök jogos volt a kiakadás a DK húzása láttán. Ilyet úriember nem csinál.
Az egyetlen biztató a történetben, hogy a DK egy nap alatt képes volt korrigálni: belátta a hibáját, visszavonta a hibás kezdeményezést. Ez ritka, mondhatni tájidegen elem a magyar politikai kultúrában. Itt inkább az dívik, hogy ha támadnak valamit, akkor csakazértis meghosszabbítják Bicskéig.
Ennél már csak az lett volna üdvösebb, ha el sem indítják a meggondolatlan akciót.
Egyébként meggyőződésem, hogy a Momentum az egyik legjobb dolog, ami a magyar politikában az elmúlt években történt. Tudniillik ez a sztori végre arról szól, hogy süssünk nagyobb ellenzéki tortát, és nem arról, hogy a meglévőt hogyan szeletelgessük tovább.
Ezek a srácok-lányok a maguk habitusával olyan új rétegeket tudnak bevonzani, akik még az életben nem szavaztak sehová, vagy pedig 6-8-10 éve nem találják a pártjukat.
A Momentum érdemben nem veszélyezteti az MSZP és a DK hagyományos baloldali szavazóbázisát, mert máshová játszanak. Konkrétan azoknak, akiket a középutas kispártok (LMP, Párbeszéd, Moma, Együtt, Liberálisok) évek óta sikertelenül próbálnak megszólítani. Sokkal inkább nekik van félnivalójuk a Momentumtól.”