Az álgyermekvédő
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
Ahogy a párkapcsolatban egyébként mindig, az újszülött megérkezése után különösen fontos lesz a másik fél reakcióinak elfogadása és megértése. Ennek alapvetésnek kell lennie, mivel számtalan dologra egyszerűen nem lehet felkészülni – hangsúlyozza a szakember.
„Szorongó nagyszülők, gyereksírástól zombivá változott apukák, munkahelyüktől eltiltott várandós nők. A szereplők nem kitalált alakok, a sztorikat határozottan az élet írja. A történetek fókuszában a babavárás áll, de nem a rózsaszín ködbe burkolózott, közösségi oldalakon reklámozott vattacukor maszlag. Hanem az igazi, a valódi, az, amiről jóval kevesebb szó esik. Pedig kiakadni tök normális. Összegyűjtöttük a buktatókat.
Letelt az első, kritikusnak mondott 12. hét vagyis mehet az ultrahang fotó a közösségi felületekre, és a tágabb családban is szét lehet kürtölni az örömhírt. Ezzel együtt a pár is megnyugszik kicsit, és beleéli magát, hogy szülők lesznek. De vajon mi történik ezután? Mi marad és mi változik?
Mert ugye nem csak azt kell eldönteni, hogy lakás vagy családi ház, külön szoba vagy közös háló, sárga vagy fehér falak, terhesvitamin vagy biokaják, netán István vagy Bentli. Számtalan dolog van, amivel nem árt tisztában lenni, mielőtt egy pár családot alapít. Egyre szélesebb azon irodalmak vagy blogok köre, amik foglalkoznak a várandósság és a gyermekáldás lelki oldalával is, és léteznek olyan fórumok, illetve tanácsadások, ahol a párok a rájuk váró krízisekről is kapnak némi információt, de tömegével nem jellemző.
A szülők helyzetét tovább nehezíti az a tény, hogy a fiatalok soha nem voltak még ennyire magukra hagyva a gyermekneveléssel, mint az utóbbi évtizedekben. A többgenerációs családok rengeteg terhet levettek az anya válláról, hiszen ott volt segítségként a nagymama, a testvér, a nőrokonok, esetleg a szomszédasszony. Vagyis a nőnek volt ideje beletanulni az anyaságba, ellesni a fogásokat, megszerezni a kellő magabiztosságot.
Nem tudjuk, mibe vágjuk a fejszénket
Léder László, a Három Királyfi, Három Királylány mozgalom önkéntes pszichológus, az Apákért Munkacsoport vezetője kifejezetten úgy látja, hogy a fiatalok többsége nincsen tisztában a rájuk váró időszak kihívásaival.
»Sajnos kevés olyan platform létezik, ahol tömegesen felvilágosítanák a családalapításra készülőket, illetve válaszolnának a kérdéseikre, amikből egyébként ezer és egy van, ezt mi személyesen is tapasztaljuk a mozgalom aktivitásai közben. A barátok, rokonok tanácsai a jó szándék ellenére is torzítják a képet, és akkor a közösségi oldalakról még nem is beszéltünk. Ebben a témában abszolút a személyre szabott tanácsadás lenne a célravezető.«
Hogy ezt az űrt kitöltsék, rendszeresen tartanak előadásokat, konferenciákat családdal kapcsolatos témákban, sőt, kifejezetten apáknak szóló programjaik is vannak. Utóbbi témakör egyébként, azaz a férfiak szerepe a családban, Léder László egyik saját szívügye is. Apa Akadémia címmel előadássorozatokat szervez leendő vagy újdonsült szülőknek.
A szakember szerint nagyon sok konfliktus eleve elkerülhető lenne, ha minél többen megértenék és elfogadnák, hogy a férfiak szerepe már a várandósság ideje alatt nagyon fontos és a gyermeknevelésben egyenrangú az anyáéval. Épp ezért talán nem meglepő, hogy az anya-apa szerepek tisztázása az egyik első dolog, ami egy kisbaba megfoganása után konfliktusokat szülhet a párkapcsolatban. Ha ebben nincs egyetértés, akkor meg kell beszélni, hogy mi van a fejekben, ki mit hozott otthonról, különben egymásnak feszülhet a két fél. A munka-magánélet összeegyeztetése már a várandósság idején nehézséget okozhat, gyakran látni ugyanis, hogy a férj és a feleség nem ért egyet abban, hogy a nő vagy a férfi meddig dolgozzon.
(...)