„A történetvezetés kiváló arányérzékről tanúskodik. A három harmad közül az utolsó egy többfrontos ütközet, amely beletorkollik az első Star Wars film, az Egy új remény kezdetébe. Túlzás nélkül állítható, hogy az utolsó két percért (is) érdemes megnézni a Zsivány Egyest. Darth Vader elképesztő módon akciózik, Leia hercegnő indulása pedig egybeesik a Star Wars univerzum születési pillanatával, ily módon több mint nosztalgia. A sok utalás persze összefűzi a Zsivány Egyest a másik családi sagával, a Skywalker család történetével, de ezek kibogozása nélkül is működik a sztori.
Mindemellett a film legnagyobb erénye véleményem szerint az, hogy mentes az idealizálástól, és éppen ez által kínálja fel a nézőnek a Star Wars univerzumhoz való hozzáférés új aspektusát. Mese helyett a mi világunkra is emlékeztető megoldásokkal (pl. széthúzás, terror) a Zsivány Egyes felnyitja a szóban forgó világ horizontját. Giacchino penge zenéje – amelyet rekordidő alatt rakott össze – csak hab a fekete tortán.”