A média csak akkor működik igazán eredményesen/hatásosan, ha nem a propagandisták által elképzelt/elvárt bólogató tömeget mutogatja, hanem a színesebb valóságból ragad ki hiteles képeket.
Ó drága Csokonai Vitéz Mihály! Másról szól ma e dal, itt dilettánsok manipulálnak dérrel-durral. Vélhetőleg teszik ezt, a jövőt illetően majd talmi és esélyrontó eredményekkel – és nem először.
De nincs új a nap alatt. Ennyi volna a kurta hétköznapi történet: felmondtak egy műsorvezetőnek egy magántévében, mely történetesen jobboldalinak mondja/véli magát. A riporternek elsősorban kulturális mélyinterjúi (megérte rájuk odafigyelni) jelentős nézettséget jelentettek az Echo tv műsorán és a Youtube-on. Ráadásul, Kadarkai Endrét, riport közben szembe dicsérte a régi idők nagy tv-személyisége Vitray Tamás.
Nos, lehet, hogy ez sokakban féltékenységet válthatott ki és ettől (mint ez oly általános) talán nyerget leltek a kutyán. Mert Kadarkait (és a nem jobboldali kórustag Vitrayt) sem lehetett szakmailag lenullázni, hát más szempontokat kerestek a súgó-tanácsadó kórus „mélyebb növésű” eminenciásai. A karavánnak egyre tudatosabban haladnia kell, ugatták szent meggyőződéssel a kutyák. És Mészárosék böllér logikával döntöttek.
Mit számít az ilyenkor, hogy a média nem jóindulatú borotválkozó tükör. Hogy a média valóban csak akkor működik igazán eredményesen/hatásosan, ha nem a propagandisták által elképzelt/elvárt bólogató tömeget mutogatja, hanem a színesebb valóságból ragad ki hiteles képeket. Hogy a lojális bégetések és mosolyok végtelen csokra még a jó szándékok világától is elriasztja a gondolkodó elmét. Hogy a csak egyirányú utazás sosem közlekedés, hanem pusztán menekülés a terméketlen magányba.
De most ez van. Közeledik a választási harc éve, ilyenkor akár a kéretlen jobbágyi igyekezet megrúgja szokásos öngóljait. Lelke rajta, rajtunk viszont az árnyéka terpeszkedik. Vagy inkább, hogy stílszerűek legyünk a visszhangja/echója, esetleg megjegyezhetjük némi malíciával, a hentesüzletekre emlékeztető pállott szaga.
Mi, a nézők viszont szegényebbek lettünk. Hogy a győzelmi mámorban képzelgő „muszáj-Herkulesek” is szegényebbé tették azok lehetőségeit, akiket minden áron (Istenem, de milyen drága áron!) még is csak támogatni véltek, de ez egy másik kérdés kapkodó, nyugtalan világunkban.
„Az adatok és pl. a többszázezres Pride után »pillanatnyilag« Fidesz győzelemre számítani azért elég megúszós...” – írta a Republikon Intézet alapítványi elnöke.
„Orbán Viktor és Magyar Péter élesen szemben állnak a politika színpadán” – tette gyorsan hozzá Nagy Attila Tibor.
Már hétfőn kiderülhet, mi lesz az Európai Bizottság elnökének sorsa.
Európa fiataljai egyre inkább a nemek szerint válnak szét kétféle világnézetre.
Innentől egyre nehezebb dolga lesz az ellenzéknek.
Sosem az udvariasságukért vagy az eszükért szerettük őket.
Mindennek van határa.
