Miért pont karácsonykor veszekszünk?

„Ma már kimutatható stresszt okoz egy csomó családnál a karácsony. Sokszor nagyon magasra állítjuk magunknak a lécet, és szorongunk, hogy nem tudjuk megcsinálni, de ha segítenek, akkor az a baj. Kiderülhet, hogy nélkülem is minden megy. A probléma összetett, a Nielsen piackutató cég egy nemzetközi felmérés kapcsán készített interjút Tuulia Ortner osztrák pszichológusnővel. 

(...)

Mi az oka annak, hogy a kutatás szerint az ünnep főszervezői részben ugyan igénylik a hálát az előkészületek során, de nem feltétlenül a több segítséget?

Az egyik ok, ami miatt a nők a karácsonyi előkészületek során inkább hálát, mint segítséget akarnak elfogadni, esetleg abban rejlik, hogy példának okáért a háziasszonykénti önképük esetében egyfajta identitás-létrehozó tevékenységről van szó. Végeredményben ez azt jelentheti, hogy az önértékelésük szenved csorbát, ha úgy tűnik, hogy feladataikat mások is át tudják venni.

További gyakori problémát jelent a maximalizmus. Némelyek szeretnék, ha egy feladat – legalábbis az ő nézetük szerint – tökéletesen lenne elvégezve, és gyakran éppen másokat nem tartanak erre képesnek.

(...)

Mi az oka annak, hogy sokan éppen karácsonykor veszekednek?

Abban a kérdésben, hogy ÉPPEN karácsonykor veszekednek sokat, szeretik az emberek a karácsonyt, mint okot a veszekedésre, alkalmasint túlbecsülni. Önmagában az a tény, hogy emberek – gyakran hosszabb időt követően – összejönnek, és van rá idejük, hogy eszmét cseréljenek, növeli a konfliktusok valószínűségét. Mint ahogyan egyébként a közös nyaralások is. Alkalmasint azok a túlzott elvárások is, hogy mindennek milyen harmonikusan kéne történnie karácsonykor, hozzájárulnak ahhoz, hogy egy karácsonykor lezajló veszekedés különösen markánsan megmarad az emlékezetben.

Összefoglalva: mit csinálhatunk jobban idén karácsonykor? Mi erre vonatkozóan a Nielsen-kutatás legfontosabb felismerése?

Mindenki, aki másokkal együtt ünnepel, őszintén fel kellene tegye magának a kérdést, mi az, amivel az aktuális élethelyzete alapján hozzá tudna járulni egy jól sikerült ünnephez? És amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás az előkészületek számára, mert példának okáért a kisebb gyermekek vagy a munkahely éppen különösen sok időt vesznek igénybe, akkor meg kellene próbálni, hogy az ember engedjen az igényekből, és hagyja, hogy olyan meglepetések érhessék, amelyeket ez a különös ünnep megható és mágikus pillanatok formájában esetleg mégiscsak tartogat. Egy szép csillagos égbolt alkalmasint többet érhet, mint az elmaradt kültéri díszvilágítás, egy, az erdőben közösen kötött fenyőágcsokor könnyen pótolhat egy karácsonyfát, és egy őszinte hálaszó vagy egy vers időnként szebb lehet némely ajándéknál is.

Különösen emlékezetesnek tartom a kutatásnak azon eredményeit, melyek szerint a karácsony – a gyakran említett megterhelő előkészületek ellenére – a különféle országokban még manapság is elsősorban az olyan szép élményekről szól, mint örülünk, jókat eszünk, kedves embereket viszontlátunk, ugyanakkor lazítunk és eltűnődünk is akár. Ez teszi a karácsonyt jelentőségében továbbra is felülmúlhatatlanná.”