A modern liberalizmus az egyenlőséget, nem pedig a szabadságot tartja alapelvének. Az egyenlőség eléréséhez pedig elkerülhetetlenül erőszakot kezdeményez mindazok ellen, akik eltérőek.
„A modern liberalizmus az egyenlőséget, nem pedig a szabadságot tartja alapelvének. Az egyenlőség eléréséhez pedig elkerülhetetlenül erőszakot kezdeményez mindazok ellen, akik eltérőek.
Kiváló példa erre a gazdagok megadóztatásának kérdésköre. A szabadpiaci kapitalizmusban a klasszikus liberalizmus eszméje érvényesül, azaz minden értékcsere önként történik, és senkinek nem áll lehetőségében erőszakot kezdeményezni más személye ellen és kényszerrel elkobozni annak tulajdonát. Egy ilyen világban a gazdagodás egyetlen eszköze az, ha az ember értéket hoz létre embertársai számára, akik azért értékkel fizetnek. A klasszikus liberalizmus lencséjén keresztül ez az igazságosság kiteljesedése, mert egyetemesen sértetlen marad minden személy tulajdonjoga – minden fél azért adja át vagyonát, mert cserébe olyan dolgot kap, amit ő értékesebbnek talál mint eredeti vagyontárgya. Mindenki nyereséggel távozik.
A modern liberálisok ennek ősi ellenségei. A liberalizmus szerint a feltaláló, aki milliók életszínvonalát növelő technológiát hozott a világra és a vállalkozó, aki elterjesztette azt, akik hatalmas értéket hoztak létre embertársaik számára és így hatalmas mértékben meggazdagodtak, igazságtalanul birtokolják vagyonukat, mert másnak, aki nem hozott létre annyi értéket, kevesebb van. A liberalizmus helyesnek találja az erőszak kezdeményezését az ilyen emberek ellen, vagyonuk kényszerrel való elkobzását és elosztását azok között, akik kevesebb értéket hoztak létre – az egyenlőség eléréséért.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Mintha a 21. században a szuverenitással nem lehetne foglalkozni.
Rácz András évek óta a valóság peremén egyensúlyoz – bosszúszomja miatt most a mélybe zuhant: a tankok után egy kisbuszt is benézett.
A konzervatívok hosszú ideje vesztésre állnak a kultúrharcban, de Donald Trump újabb győzelme fordulatot hozhat. Hajdú Tímea írása.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
