Szerettem volna egy (esetleg két) 2016-ot lezáró, összegzó posztot írni, de úgy elég nehéz, hogy már nem egy helyre írtam ilyet.
„És volt idén újraolvasás is. Leporoltam az én nagy szerelmemet, a Széthullott Birodalom-trilógiát, és meggyőződtem róla, hogy még mindig nagyon szeretem, és shame, hogy annyi mindent elfelejtettem belőle az első olvasás után, de legalább arra jól emlékeztem, hogy elég baba az egész.
Úgyhogy 2016 elég klassz volt könyves szempontból. Számadatokkal nem strapálnék senkit, nem túl reprezentatívak, mert összemosódnak a munkával is, azt meg nem számítom olyan olvasásnak. Na jó, nagyságrendi belövésnek azért jó: 62 jegyzett olvasásom van a molyon. Ebben van olyan, ami munka, vagyis szerkesztés, illetve van olyan szerkesztés is, ami nincs közte. Reményeim szerint idén még legalább egyet hozzácsaphatok, a Pendragon-legendát, az ugyanis a jelenlegi poszt-karácsonyi, poszt-mindeni, lazítós olvasmányom.
Minden, ami ezután jön, az már 2017.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
