Harcolok a férfiközpontú történelemszemlélet ellen

2016. november 22. 22:56

Azt gondolom, az igenis valóság ma, Magyarországon, hogy más lehetőségeim lennének, ha férfi volnék, vagy legalábbis bizonyos dolgok evidenciák lennének, nem kellene értük harcolnom. Interjú.

2016. november 22. 22:56
Ugron Zsolna
Taxi Magazin

Mennyire befolyásol, vagy ösztönöz az írásban téged az a tudat, hogy saját őseidről (is) írsz, hogy távoli rokonaid, ük-ükanyáid – és apáid is – érintettek egy-egy történet kapcsán?

Nem tudom, hogy azért érdekel-e a családom történelme, mert az szorosan összefügg Erdély történelmével, vagy pedig fordítva. Arra például, hogy a lányaim Báthory Anna leszármazottai, csak utólag jöttem rá, már az 1. rész, az Erdélyi menyegző megjelenése után. Gyakran kérdezik tőlem, hogy szeretném-e a saját családom történetét megírni. Például a nagyszüleimé nagyon személyes, ahhoz majd talán egyszer lesz elég lelkierőm. A távolabbi felmenőknél már nem érzek különbséget, ugyanúgy csak nevek és adatok. Volt, hogy beleírhattam volna a történelmi adatok alapján, de aztán nem tűnt elég érdekesnek.

Korábban is női történelmi alakokat választottál könyveid főszereplőinek. Miért pont női sorsokat kutatsz írásaidban?

Most már úgy tűnik, ebbe beleálltam, hogy harcolok a férfiközpontú történelemszemlélet ellen. Ráadásul szerintem sokszor izgalmasabbak a női sorsok. Sokszínűbbek. Szeretem megírni ezeket a fajsúlyos, befolyásos nőket. A nők közéleti ambíciója nem új, liberális jelenség. Erzsébetet is úgy emlegetjük, mint Mátyás anyját, Hunyadi feleségét. Pedig ő a királycsináló. Ha nincs Szilágyi Erzsébet és a testvére, Szilágyi Mihály, nincs Mátyás király sem.

Úgy érzed, hogy még mindig csorba esik, napjainkban is a női egyenjogúságon?

Én szerencsés vagyok, mert olyan asszonyok közt nőttem fel, ahol fel nem merült az, hogy a nők munkája például nem ugyanannyit ér, mint a férfiaké. Hogy a nők ne tudnának birtokokat igazgatni, ha úgy alakul. Azzal, hogy ez nem mindig így van, hogy van, ahol megkérdőjelezik azt, hogy például bizonyos vezetői vagy közéleti feladatra alkalmasak-e nők, ezzel én felnőttként szembesültem, hogy ez van. Sokszor ütközöm én magam is falakba. Sikeres író, persze, jogász diplomája is van persze, négy nyelven beszél, de azért egy szakmai megbeszélésen elhangozhat az, hogy édesen remegtetem a szempilláimat. Azt gondolom, az igenis valóság ma, Magyarországon, hogy más lehetőségeim lennének, ha férfi volnék, vagy legalábbis bizonyos dolgok evidenciák lennének, nem kellene értük harcolnom. Két lányom van, azt szeretném, ha nekik már nem kellene.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 75 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nyest
2016. november 24. 00:08
A feminizmus célja nem az hogy helyet találjon a nőnek a férfi mellett, hanem hogy fölé helyezze. Mint ilyen, pedig a nemi szerepek egyensúlyának kibillentésén dolgozik, ezért veszélyes, társadalomromboló ideológia.
néhai Ch.Pilot
2016. november 23. 23:51
"Azt gondolom, az igenis valóság ma, Magyarországon, hogy más lehetőségeim lennének, ha férfi volnék, vagy legalábbis bizonyos dolgok evidenciák lennének, nem kellene értük harcolnom." Ja, evidencia volna, hogy pöcsöd volna, csöcsöd meg nem.
Neville
2016. november 23. 22:35
De ha a fontos dolgokat a legtöbb esetben tényleg férfiak csinálták, találták ki, valósították meg, akkor mégis mit tanítsanak?
rajgy
2016. november 23. 21:54
Egy egészséges nő szeret nő lenni, és nem kívánkozik a férfi szerepébe. Én pl: férfi létemre nem kívánkozok a szülőágyba, és nagydarab négus pasival sem szeretnék felébredni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!