Ebből elég!
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
A magyar gazdaság fejlődésének záloga nem kizárólag a járulék- és bérszint, pláne annak központi szabályozása. Sokkal nagyobb gond a világszinten kiugróan magas áfa, a szegények adója.
„A változás legérzékenyebben az alacsony profittermelő képességű ágazatokat érinti. Ezek közé tartozik a kisüzemi mezőgazdaság és kiemelten a növénytermesztés, a kiskereskedelem, a betanított munkásokat foglalkoztató szolgáltatások, a vendéglátás és turizmus jó része. A szereplők közül sokan nem tudják kigazdálkodni a költségek újabb emelkedését. Milyen válaszok várhatók a vállalkozók részéről?
Az első az innováció útján történő költségcsökkentés. A boltos eddig üzemelő üzletét becsukja, eladóit, pénztárosait elbocsátja, az áruválasztékot pedig az internetre költözteti, azaz webáruházat nyit. Ha igazán innovatív, akkor az áruházat egy szomszédos országban regisztrálja, mivel ott az áfakulcsok alacsonyabbak. Gépkocsihoz gumit már most is lehet úgy rendelni, hogy az áfamentesen érkezik a megrendelőhöz. Az eladó külföldön van, az árut pedig közvetlenül a magyar vevőnek házhoz szállítja. Ez teljesen törvényes. Az áru jóval olcsóbb, mint ha itthon szerzi be ugyanazt az autós. Az üzlet már nagyban működik más területeken is (parfüm, műszaki és divatcikkek). Megjósolható a trend erősödése, pláne, hogy a szállítás ma már térinformatikai eszközök alkalmazásával, optimalizálva zajlik – azaz nagyon olcsó.
Az innovatív kereskedők ezt csinálják, a nem innovatívak tönkremennek. Az állam elesik az áfabevételektől, számos munkahely szűnik meg – olyanoké, akiknek a jövedelme alacsony szintű, képzettsége is alacsony. Az itthon maradó vállalkozások egyre inkább részmunkaidősként jelentik be alkalmazottaikat, növekszik a szürke- és feketefoglalkoztatás, csökkennek a járulékbefizetések, és az alkalmazottak egyre kevesebb nyugdíjra lesznek jogosultak. (...)
A magyar gazdaság fejlődésének záloga nem kizárólag a járulék- és bérszint, pláne annak központi szabályozása. Álláspontom szerint sokkal nagyobb gond a világszinten kiugróan magas áfa, a szegények adója. Ennek nemzeti szinten történő csökkentése, valamint EU-s szinten a fokozatos harmonizációra való törekvés lényegesen hasznosabb, mint a kormány által erőltetett adóverseny a társasági adó és az személyi jövedelemadó terén.”