Süssünk nagyobb tortát!

„Vagyis, még a medián jövedelem kétszeresénél többet keresők körében is a háztartások 5%-a anyagilag kifosztottnak minősül az uniós fogyasztási minták szerint, a középosztálybeli arányok pedig egyenesen elképesztőek. A szegénynek nevezett– a medián 60%-a alatti jövedelmű – réteg fogyasztása pedig legfeljebb túlélési üzemmódnak nevezhető, az is elég nagy eufemizmus.

Az a baj, hogy ezek szerint a jövedelmek újraosztása: a nagyjából a lakosság harmadát kitevő közép-, felsőközép és jómódú csoporttól az alsó közép és a szegények felé, nem sokat javítana ez utóbbiak helyzetén, hiszen a felsők nagy részének sincs a szolid polgári életmódhoz elég jövedelme. Ezzel csak a jobb módúakat lehetne elszegényíteni, nincs annyijuk, hogy a szegényebbeket gazdagabbá lehetne tenni belőle. És persze, minden ilyen csoportos intézkedés azokat sújtaná jobban, akik – viszonylag jobb jövedelmi helyzetük ellenére – e csoportok nyomorgói. (Sokféle okból válhatnak azzá, pl. a hiteltörlesztés, a háztartásban eltartottak magas száma, egyéb családi, társadalmi kötelezettségek, stb.)

Életkörülményeit tekintve egész Magyarország szegénynek számít a maga kategóriájában az Európai Unión belül. A mutatók, skálák többségében Románia és Bulgária még mögöttünk van, a velünk egy időben csatlakozott országokat előrébb tessék keresni a rangsorokban. Ahhoz, hogy itt bárkinek jobb legyen, az ország jövedelemtermelő képességén kell emelni.”