„A gyanakvó néző fejébe persze azonnal szöget üthet, hogy ha ez az állítás igaz, akkor azt miért nem illusztrálja semmi a videótudósításban. Főleg, hogy nehéz lenne markánsabb és propagandaszempontból hatásosabban felhasználható felvételt elképzelni annál, mint amelyiken balosok tömegével sípolnak a Himnusz alatt.
Velem együtt a 444 három munkatársa is végig, így a himnusz elhangzásakor is ott volt téren, két csapatra oszolva. Én a Néprajzi Múzeum előtt, a hatalmas épület Alkotmány utca felőli sarkától úgy 50 méterre északra mozgolódtam, a Plankó-TBG videós páros az Alkotmány szájának túlfelén, a Földművelésügyi Minisztérium előtt. Vagyis ott helyezkedtünk el, ahol a többezres tömeg síppal tiltakozó kisebbik fele, hiszen itt lehetett letudósítandó eseményekre számítani. Ennek megfelelően a tér átlagánál is jobban hallottuk a tiltakozókat. Annyira, hogy Orbán és Duda beszédéből konkrétan egy hangot sem hallottam a körülöttem sípolóktól.
Az én környékemen egyáltalán nem fütyült senki a himnusz alatt, sőt éppen az volt az egész esemény slusszpoénja, hogy a himnusz alatt hirtelen leállt az addigi sípolás-skandálás-lökdősödés-verekedés-hepajkodás. Pedig még maguk a fütyülők sem feltétlenül erre számítottak. Az előttem demonstráló Hétköznapi Csalódások-rajongók egyike például a Himnusz előtt aggodamasan körülnézett, miközben jó hangosan azt sóhajtotta, hogy
»Remélem egyik hülye sem fog fütyülni közben.«”