Bújj a Jobbik mögé hadművelet

„Vona Gábor januárban jelentette be programját. A nagy terv stratégiája a következő: 1.) retorikai puhulás és szalonképessé válás; 2.) a párt »vad« politikusainak leépítése; 3.) néppárti témaválasztások; 4.) médiaszereplések kiterjesztése baloldali orgánumokra; 5.) baráti jobbot nyújtani a híd másik oldalán lévőknek. Ennek megfelelően láttuk már az eszközöket is, például a kiskutya simogatást; Novák Előd eltávolítását (vagy, ahogy Vona Gábor elveszi a Jobbik lelkét); a nemzeti konzultáció kezdeményezését az egészség-, és oktatásügyért; a pártelnököt testközelből súlyzót emelgetni az ATV-n és most megtörtént a baráti jobb nyújtása is.

Valójában ez írásom valódi apropója. Ugyanis – mint ismeretes – a Jobbik a Népszabadság megszűnése után nyugtató tekintettel odafordult a baloldalhoz, és azt üzente: »amint leváltottuk ezt a velejéig korrupt és gátlástalan Fidesz-kormányt, helyreállítjuk Magyarországon a sajtószabadságot.« Ez egy ajánlat. Ajánlat arra, hogyha megépül a híd, akkor azon keresztül az ellenzéki hadak egyesíthetik erejüket, győzelmük esetén pedig eldönthetik, hogy mit »állítanak helyre« kinek az akarata szerint.

Ezért a hídépítés valódi lényege az, hogy kétosztatúvá tegye a korábban említett politikai erőviszonyokat, és ezzel lebontsa a centrális erőteret. Csakhogy itt véget ér az elméleti politika világa. A terv előtt kőfalként mered a valóság, ami a választói érzelmek tégláiból van kirakva, és a kibékíthetetlenség korábbi illúziója adja benne a kötőanyagot.”