A bérprobléma mögött ott találjuk a hazai társadalmi egyenlőtlenségek nyomasztó tömegét, amelyeknek fő forrása az oktatás és a végzettség. A helyzetet a kormány – szokása szerint a lovon fordítva ülve – úgy próbálja orvosolni, hogy lezárja az egyetemre vezető utakat és a szakképzésre koncentrál.
„Mindennek hátterében ott vannak a nyugati fizetésekkel összevetve alacsony bérek, amelyek nyilván magyarázhatók a magyar gazdaság periferikus helyzetével is. A kormány politikai tűzoltásként áll elő szakmai csoportokra irányuló béremelésekkel. Emeli a minimálbért is, de annak öt évvel ezelőtti közteher-növekedését az érintettek máig sem tudták kiheverni. A miniszterelnök az alacsony bérekben látja a versenyképesség biztosítékát, ezzel reklámozza az országot a befektetőknek.
A bérprobléma mögött ott találjuk a hazai társadalmi egyenlőtlenségek nyomasztó tömegét, amelyeknek fő forrása az oktatás és a végzettség. Mint a legutóbbi OECD-adatok megerősítik, nálunk extrém különbség van az alacsony és a magasabb iskolai végzettségűek kereseti kilátásai között. Idetartozik a magasabb végzettségűek kiszorító hatása, akik ugyanis az elmúlt másfél évtizedben sokkal többen lettek. A középfokú végzettséggel nem rendelkezők kiszorulnak a munkapiacról vagy akár a társadalomból is.
A helyzetet a kormány – szokása szerint a lovon fordítva ülve – úgy próbálja orvosolni, hogy lezárja az egyetemre vezető utakat és a szakképzésre koncentrál. Mégpedig úgy, hogy az alapkészségeket, vagyis éppen a munkapiaci alkalmazkodóképességet szolgáló tudást vonja ki a szakképzési rendszerből. Ettől biztosan nem javul majd a foglalkoztathatóság, nem enyhül a munkaerőhiány, valamint a termelékenység és a hozzáadott érték sem lesz magasabb.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hazánk már a világ legjobbjainak az öt százalékában.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a kormányzati stabilitás az egyik előnyünk.
Csatát nyertek az európai gazdák, de a háborúnak még nincs vége.
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Rácz András évek óta a valóság peremén egyensúlyoz – bosszúszomja miatt most a mélybe zuhant: a tankok után egy kisbuszt is benézett.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
