A hétvégén elfogadott küldöttgyűlési nyilatkozatból kitűnik, hogy a pártalapítvány kereteiben végzett szakpolitikai munka, publikált tanulmányok, a teszteléseikre szerveződött alapítványi konferenciák egy leendő választási program alapjait képezhetik. E téren bár zászlóshajós projekttel a párt nem bír – szemben például az egyedüli ilyennel bíró PM-mel (alapjövedelem) –, de szakpolitikai alaposság tekintetében az ellenzéki oldalon a legrészletesebb 2018-as előkészítési munka zajlik a párt műhelyeiben.
A párt nyelvezete továbbra is pragmatista politikusi szerepekbe ágyazódik, e téren a társadalmilag érdekes és fontos témákat is kissé »várt és leprogramozott« módon meséli el. A párt állásfoglalása a politika varázstalanítása mellett – azaz a reálpolitika fontossága az illúziók felett – a nyelv varázstalanításával is járt, mely egyúttal egyelőre gátja a párt programjának és politikai gondolkodásának szélesebb körű ismertetésére.
Mivel az Együtt-től populista fordulatot elvárni nem lehet, így ha »képekben« kellene fogalmazni, úgy a párt továbbra is elsősorban a politikai közbeszédet mérsékelt irányba elhúzni akarók, a bizalmat az intézményrendszerbe visszaszerezni akarók, szociálisan érzékeny, de a jogokhoz kötelességeket is rendelő, MSZP-t, DK-t elutasító, antikorrupciós küzdelmet elismeréssel fogadó urbánus, elsősorban a választói csoport szintjén nehezen megfogható középosztálybeli szavazókra hajt. Ennek következtében szervezetfejlesztése is valószínűleg a megyei jogú vagy az annál kisebb, de a 2014-es választások eredményei alapján preferált városokra és Budapestre fog koncentrálódni.”