Ki nem találná, kik gratuláltak az EU mellett a szír lázadóknak
A geopolitika már csak ilyen.
Tehát mindent összevetve nekem nincs nagy bajom a NEM-mel, bár preferálom az otthon maradást vagy az érvénytelen szavazatot, tekintve, hogy Brüsszelnek semmilyen jogi vagy gyakorlati hatalma nincs a kötelező kvóták érvényesítésére, tehát a népszavazásos cirkuszt leginkább az emberi értelem elleni lázadásnak tartom, és ekként utasítom el.
„Láthatóan az EU sok mindent (gyakorlatilag mindent) megengedett Orbánnak az utóbbi években, sőt gazdagon jutalmazta a rezsimet a transzferekkel. Orbánék arra használják a migrációt, hogy nélkülözhetetlenné váljanak az EU-ban akár mintaként, akár migrációs frontországként, amiért hálát várnak. Ez nem utal semmiféle kilépési szándékra, szemben azzal, ahogy Gyurcsány sután és impotensen érvel. Azt majd pontosan lehet látni, ha elkezdenek Európa, és nem Brüsszel ellen érvelni. Akkor majd -- mivel ehhez az eddigieknél sokkal komolyabb, ma még elképzelhetetlen politikai agymosáson kell átvinni a magyarokat -- lesz alkalom az ellenállásra, és az lehet a hatékony ellenzék megszületésének ideje. De az Orbántól olyan melléfogás lenne, amit csak a külpolitikai körülmények olyan kritikus megváltozása indokolna, ami eleve egész Európa sorsát befolyásolja majd. Ilyen nem látszik egyelőre, noha a lappangó trendek összeállása rossz csillagzat alatt eredményezhet ilyesmit.
Tehát mindent összevetve nekem nincs nagy bajom a NEM-mel, bár preferálom az otthon maradást vagy az érvénytelen szavazatot, tekintve, hogy Brüsszelnek semmilyen jogi vagy gyakorlati hatalma nincs a kötelező kvóták érvényesítésére, tehát a népszavazásos cirkuszt leginkább az emberi értelem elleni lázadásnak tartom, és ekként utasítom el. Hogy még cifrább legyen, elutasítom, pedig kerítéspárti és a tényleges menekültek (átmeneti) befogadásán túl bevándorlótömeg-ellenes vagyok. (Az élet bonyolult.) Szóval semmi baj azzal, ha a NEM-ek győznek. A baj azzal van, hogy nincs ellenzék, a baj azzal van, hogy egy Kutyapárt-szerű képződmény a legütősebb, ráadásul ünnepelt szellemi termékünk. A baj azzal van, hogy a népszavazási kampány kapcsán sem egy távlatos ellenzéki vízió és stratégia formálódik, hanem hat-tíz éve változatlanul csak egy-egy issue defenzív gyötrése az Orbán-ellenes oldalon, amelynek veresége e konkrét esetben is »mindössze« az Orbán-rezsim országlását és belpolitikai károkozását fogja elnyújtani. Ez a baj, ez a szánalmas. (Némileg csökkenti az ezzel kapcsolatos mélabúmat a Moma-Együtt-PM-blokk formálódása. Ez egy pici vigasz. Ez lehet egy új logika alapja, van rá egy leheletnyi esély, ha a pártok vezetői felül tudnak kerekedni az eddigi eredménytelenségük okain. Azt látom bele ebbe az apró elmozdulásba, hogy a népszavazás körüli látványos impotencia végre megindítja az ellenzéket a dezintegráció és a teljes átalakulás útján, ellenben az ellenzék akár csak relatív győzelme is stabilizálná a rossz gyakorlatot és felfogásokat ezen az oldalon: azaz, ez egy olyan politikai rendszer, amely nem fog meg bukni az ország mély válsága nélkül, ahogy az ellenzék se fog - mint a rendszer része - átalakulni a saját mély és átfogó válsága nélkül, és ez utóbbira most jó esély nyílik, amihez Orbán akaratlanul járul hozzá.)”