Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

Németországban egyre inkább érzik, hogy a rendszer hanyatlóban van. A modern Németország politikai bázisa összeomlóban van.
„A Berlinben tartott tartományi választásokon az establishment pártok, habár a legtöbb szavazatot szerezték, azok birtokában mégsem képesek többségi kabinet alakításával ellenzékbe küldeni a mögöttük nem sokkal végző baloldali, illetve menekültellenes pártokat. A választási eredmények a világgazdaság már Németországban érzékelhető strukturális változásait, egy gyengülő nemzetközi pénzügyi rendszer estleges újbóli összeomlását jelezhetik, írja George Friedman a Geopolitical Futures honlapján közölt elemzésében.
»Németország a világ negyedik legnagyobb gazdasága, a legnagyobb Európában, (…) és az európai stabilitás megalapozója. Amennyiben Németország meggyengül vagy destabilizálódik, Európa is veszít erejéből, és nem merészség azt állítani, hogy Európa erejének csökkenése következtében a világ is meggyengülhet«, írja a szerző elemzésének bevezető soraiban.
A minapi berlini tartományi választásokon a Szociáldemokrata Párt (SPD) a szavazatok alig több mint egyötödét szerezte meg, míg a német kancellár, Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a voksok 17,6 százalékát gyűjtötte össze. A Baloldalt (Die Linke) és a Zöldeket a szavazók mintegy 30 százaléka támogatta (a két párt között fele-fele arányban oszlottak meg a voksok), míg a migránsellenes Alternatíva Németországért (AfD) 14 százalék körüli eredményt tudhat a magáénak.
Az írás rávilágít, hogy az AfD, illetve a relatíve legtöbb szavazatot szerzett SPD között mindösszesen 7,4 százalékos volt a szavazatarány-különbség, valamint ezen a terjedelmen belül három további képviselői mandátumot szerző politikai erő található. (...)
A berlini tartományi választások eredményeit elemezve megállapítható, hogy a baloldali pártok ereje nem a migráció-pártiságukból fakad, írja a szerző, hiszen »az nem segít sokat rajtuk, ha egyáltalán bármit is segítene”. A cikk szerint relatíve jó választási eredményeiket megszorításellenes álláspontjuknak köszönhetik. A választópolgárok úgy vélik, a megszorításokat ellenző politikai erők felismerték, hogy »a jelenlegi helyzet nem maradhat fent tovább. Azt is gondolják, hogy ezek a pártok nem lehetnek a nagy pártoknál rosszabbak«.
Zárógondolatként Friedman azt írja, Németországban egyre inkább érzik, hogy a rendszer hanyatlóban van. »A gazdaság megrendülését a világ legjobb pénzügyi elemzői tapasztalják: az átlagos emberek, akik a megélhetésért és a csekkek kifizetéséért dolgoznak. A modern Németország politikai bázisa összeomlóban van, és csakúgy, mint Nagy-Britanniában a Brexit kapcsán, ezt is majd úgy hessegetik el, mint a felelőtlen munkásosztály tevékenységének következményét«.”