A tanácsról és a tanácsadókról

2016. augusztus 20. 11:57

Az ifjakkal és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől, kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat.

2016. augusztus 20. 11:57
Szent István
Mandiner blog

„A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igényt. A tanács állít királyokat, dönti el az ország sorsát, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat.

Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér; hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének ajkán formálódjék és csiszolódjék.

Ezért, fiam, az ifjakkal és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől, kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat. Mert a királynak szóló tanács zárva legyen a bölcs szívbe, ne terjessze a bolondok szelessége.

Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk, szól a Szentlélek Salamon által: »Aki jár a bölcsekkel, bölcsek barátja lesz, nem a bolondokhoz lesz hasonlatos.« És Dávid zengi: »A szenttel szent léssz, és az ártatlan férfiúval ártatlan léssz, és a választottal választott léssz, és az elfordulttal elfordulsz.«

Ezért hát ki-ki életkorának megfelelő dologban forgolódjék, tudniillik az ifjak fegyverben, a vének a tanácsban.

Egyébként az ifjakat mégsem kell teljesen kiűzni a tanácsból; ámde ahányszor velük tanácskozol, még ha életrevaló is az a tanács, mindig terjeszd az öregek elé, hogy minden cselekedetedet a bölcsesség mértékével mérhesd.

(Szent István intelmei, VII. fejezet; 2016 augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén.)

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 79 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
enes
2016. augusztus 21. 07:42
Találtam egy 1998-as Csurka írást. "...Ez a kor, amelyben élünk különösen az, ami ránk következik a jövendő században a Népvándorlás kora. A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, de viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak. A nemzetközi nagytőke és a bankok elősegítik ezt a népvándorlást, mert ez az érdekük. Az USA a NATO-n keresztül már beérkezett Európa közepébe, és most a saját igényeinek megfelelően néplerakatot akarnak csinálni Európa és Oroszország között. Erre pillanatnyilag sajnos Magyarország a legalkalmasabb, mert kasztja – kormányai régen elárulták. A trianoni határok között Magyarországon húszmillió ember is elfér, de belátható időn belül ebből csak hétmillió lesz a magyar és négymillió cigány, a többi kilenc pedig mindenféle vegyes, akkor Magyarország nemzetközi néplerakat lesz itt a Kárpát – medence közepén, nagyjából ugyanannak a nemzetközi kozmopolita rétegnek a vezetése alatt, mint ma. Nagyon keserű lesz akkor Magyarnak születni. Megbélyegzettség, üldözés, megszégyenítés és a teljes Magyar történelem eltagadása lesz az osztályrészünk. Nyelvünk helyén vartyogást hallhatunk. ” – Csurka István 1998. február 8..."
matykox
2016. augusztus 20. 19:27
Na és a rendkívül smart telefonoktól ki fog tanácsot kérni???
Akitlosz
2016. augusztus 20. 17:38
Az az intelem nem igazán sima tanácsadókra vonatkozott mai értelemben, hanem a királyi tanácsra, az ország vezetőinek a kiválasztására, a "kormány" tagjaira. Az ő szavuk mindig fontos kellett, hogy legyen a király számára. Márpedig a királyi tanács tagjait a király választotta illetve a 2 egyházi vezető tartozott a Szent István idején 20 főből álló királyi tanácsba. Ez a tanács készítette elő a törvényeket és ez volt a kormány is.
Akitlosz
2016. augusztus 20. 17:27
"A tanács állít királyokat," Így volt. Ezt magyarázom itt sokszor, hogy Magyarországon a király választott tisztségviselő volt, véletlenül sem örökletes, mint az angoloknál vagy mint a habsburgoknál. A fejedelem majd a király választása a fejedelmi majd a királyi tanács jogköre volt, azután pedig az országgyűlésé. 1848-ban viszont minden magyarországi választópolgár bekerült a Szent Korona tagjai közé. Azóta viszont nem volt királyválasztás, igazából 1687-ben fosztották meg a habsburgok a szabad királyválasztás jogától Magyarországot. De nem sokan ismerik sajnos a magyar jogrendet, vagy csak nem akarják ismerni, mert labancok vagy bolsevisták.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!