Ma, a liberalizmus, a szabadelvűség kéjelgő európai csúcspontján azt mondják: igen. Ma a liberalizmus a lehetőség elvételét, kötelező véleményt jelent. Mindent szabad, de csak azt lehet, amit mi akarunk!
„Az egykori európai liberalizmus a magánéletben hirdetett szabadságot, mert a politikai hatalomhoz még nem fért hozzá. A mai európai liberalizmus a politikai hatalom birtokában a magánélet működését is megszabja. A migránskvóta mellett kötelezővé teszik az ízlésfejadagot. Mindenben. Reggelitől reggeliig, müzlitől müzliig. Nem hiszem, hogy a hazai szalonnás tojás, netán a brit bacon-kolbász-tojás-bab breakfast minden világok legtökéletesebb reggeli étkezése lenne. De azt sem gondolom, hogy aki ezt fogyasztja, az fránya jobbikos félnáci, netán macinadrágban londoni munkáslakótelepeken suhogó Brexit-rajongó lenne. A lelkes müzlifogyasztó pedig – természetesen kizárólag laktózmentes tejjel – a tökéletes emberi életforma képviselője. Ha vega vagy, csak demokrata lehetsz!
Azt gondolom, hogy jó dolog kerékpárral munkahelyre járni, de nem hiszem, hogy ocsmány identitászavaros környezetromboló lenne az, aki szerint a bicikliutakat az autó- és közösségi közlekedés reális lehetőségeihez kellene szabni. A munkát most kihagyjuk, az nem liberális kategória.
Piszlicsáré dolgok ezek ugye? És főleg magánügyek. Mint ahogy az is az, hogy milyen zene a trendkövető, mivel lehet indulni a sokszínűséget megmutató Eurovízión, és mivel nem. S este munka után milyen a modern és követendő film vagy színdarab, és milyen az avíttnak kinevezett, mert nem írja át Shakespeare-t vagy Madáchot sms-nyelvre. Egyszerűsíteni kell Jókait is, mert túl sok a tájleírás, Gárdonyi meg ne csatajelenetezzen, elég leírni azt, hogy ki lett végül a befutó, és ki vitte a csajt. Dobó tulajdonképpen ki is húzható, uncsi, vallások közötti feszültséget szító figura, nem beszélve a migránskérdés helytelen kezeléséről. Aki ezt így elolvassa, kap egy szmájlit, és Eger várába is telepítenek egy pár levadászható pokemont. Így a menő.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
