Pressman már az amerikaiaknak is irtó ciki volt: a lehetséges utódja mindent helyreállítana
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A black metal alapvetően olyan, mint egy horror film. Ha ezt így le akarnám egyszerűsíteni, hogy miről szól, azt mondanám, hogy az ember a saját félelmeit manifesztálja, és azokkal szembe néz. Interjú.
„És a zenén belül mi a célod? Mert azért ez a black metál egy elég határozott állásfoglalás, és nem csak valami olyan, amit kedvesen odateszel az emberek elé.
Érdekelnek más műfajok is, de az extrém metal mindig is ment. A Sinsaenum az egy death metal zenekar, a Sunn O))) inkább kísérleti zene, meditatívabb. Ezek egymást kiegészítik nekem a Mayhemmel meg a többivel. A black metal alapvetően olyan, mint egy horror film. Ha ezt így le akarnám egyszerűsíteni, hogy miről szól, azt mondanám, hogy az ember a saját félelmeit manifesztálja, és azokkal szembe néz. És ez nem feltétlenül rossz, az elnyomott energiák és félelmek valahogy felszínre kerülnek, az ember szembesül velük, ezáltal felszabadul.
A színpadon is igazából egy nagy félelemként testesülsz meg.
Ezt az egészet nem mi találtuk ki. A témák, a szövegek már egy létező szellemi, okkult irodalmon alapulnak. Egy ősrégi dologról van szó, ami egyidős az emberiséggel. De akkor menjünk bele röviden. Ahogy megyünk vissza az időben, egyre kerekebbek a vallások, amik mára már szinte letűntek. Ha megnézed az egyiptomi kultúrát, akkor látod, hogy ott azért elég komoly túlvilági hit volt, tisztelték a halált. Ozirisz, a túlvilág ura, az egyik legnagyobb istenség Egyiptomban. A hinduizmus is három istenre épül, a teremtőre, a fenntartóra és a pusztítóra. Ezek egyébként nem mások, mint a természet különböző energiáinak megszemélyesítői, és régen mindet elfogadták az egész részeként. Ez persze pár ezer évvel később eltorzult, és a vallások már nem a teljességre törekedtek, hanem mindent részekre bontottak. És jöttek azzal, hogy van a jó meg a rossz, meg a kígyó a fán, meg a Sátán, aki Isten része, de mégse. Innentől az emberiség létre hozott egy ellenséget, a gonoszt, akit tűzzel-vassal irtani kell. Ennek a nevében kiirtottak tűzzel-vassal több millió embert. Ha a vallással visszaélnek, akkor azzal tömegeket teljesen meg lehet őrjíteni, és őket irányítás alá vonni. És ez megy a mai napig is, vallási háború dúl a Földön. És emiatt ez az egész el van torzulva az emberekben. Ha megnézed, a rajongóink 95%-a a lehető legkedvesebb, legnormálisabb ember, képesek azonosulni azzal, amit mi képviselünk, és ezáltal ők is teljesebbnek érzik magukat. Egyfajta család vagyunk a világban, mert valahogy ebben mindenki közös. Egy AC/DC Highway to Helljéből vagy az Iron Maiden Number of the Beastjéből százmilliókat adtak el. Ez nem az ördög imádatáról szól. Csak ezt korlátozottabb felfogóképességből egyből gonosznak bélyegzik. De ez inkább az ő elméjükben létező téveszme. Mi ezt művészi értelemben csináljuk, és nem háborút szítunk. Nem tudom, mennyire érted, amit ezzel akarok mondani.
Hát, hogy nem kellene letagadni azt, ami bennünk van, mert ugyanúgy az egésznek a része.
Igen, a szövegeinkben misztériumok, okkult dolgok jelennek meg. Mit jelent az, hogy okkult? Az, hogy titkos tanításokból erednek. Ezt is évszázadokon át üldözték, több millió nőt égettek meg boszorkányként, több millió embert öltek meg eretnekként. Az emberek pedig valahol érzik tudat alatt, hogy itt valami átverés is van. Hogy amit üldöznek és tiltanak bizonyos körökben, azokat ugyanazok titokban ugyanúgy gyakorolják. A fizika és a természettudomány pedig iszonyatosan fel van pörögve, olyan újabbnál újabb felfedezések és elméletek születnek, amikből egyre inkább az derül ki, hogy az asztrológia mégiscsak létezik. Hogy a bolygóknak iszonyatos mágneses tereik vannak, amiket eddig nem tudtunk mérni, de valójában azok hatnak a mi mágneses tereinkre itt a Földön. Ehhez hozzájön a Napnak a mágneses tere, ami körül itt lebegünk. Ezek a dolgok mind alátámasztják, hogy ami régen babonás hitnek számított, annak igenis van köze a valósághoz egy finomabb fizikai szinten. Az kellene, hogy legyen az alapelv, hogy amíg valaki művészileg kifejezi magát anélkül, hogy ezzel másoknak ártana, addig teljesen szabad lehessen a pálya.”