„A félelem alakítja Európa jelenét. Alig telik el nap újabb rémisztő, az emberiség alapértékeit megkérdőjelező hírek nélkül. Gyászolunk. Szívünk a gyűlölet nevében elkövetett értelmetlen erőszak számos áldozatával van. A gyász sok helyen félelemmé, a félelemből pedig dühhé alakul át. Sok helyen a dühből gyűlölet is lesz. Sosem lehet a gyűlöleté az utolsó szó. A gyűlölet elvakít. A gyűlölet olyan tettekre sarkall, amiket azelőtt lehetetlennek tartottunk. Sosem lehet a gyűlöleté az utolsó szó
Mert mégis mi által vált Európa egy ilyen civilizációs vívmánnyá, ha nem a pusztító nacionalizmus meghaladása, a háborút és erőszakot felváltó együttműködés, a békés egymás mellett élés, valamint a jövő közös építése által? Nem hagyjuk, hogy elpusztítsák értékeinket, európai identitásunkat és hitünket egy közös jövőben. Sosem lehet a gyűlöleté az utolsó szó.
Ez egyben azt is jelenti, hogy mindent meg kell tennünk alapértékeink megőrzéséért, ami csak hatalmunkban áll. Különösen akkor, ha erőszakkal támadnak rájuk, mint most. Tegyük ezt bátorsággal, határozottsággal és egymásra való odafigyeléssel. Az erőszaktól való védelem az állam egyik alapfeladata. Ezt minden jogállami következménnyel kell tennie.
Nem akarunk félelmet érezni nyilvános és közterületeinken. Ez a valós erőszakra éppúgy vonatkozik, mint a nők elleni internetes támadásokra, amelyek társadalmunk eldurvulásának veszélyes csíráját jelentik. Győzzük le a félelmet és találjuk meg közös erőnket! Együtt többre vagyunk képesek a félelemnél.”